A szerkesztőknek is vannak kedvenceik a Naplóban. Bizonyára sokan és jó érzéssel emlékeznek Robikára, vagy inkább így mondom superman Robikára, a Down-kóros kisfiúra, akinek két évvel ezelőtt a legnagyobb kívánsága teljesült, amikor egy motoros sárkánnyal repülhetett. De talán még többen vannak, akikben a nevetése, mármint Robika nevetése maradt meg. Két év telt el azóta, Robika elhagyta a járógépet, angolul tanul, csak a superman jelmez a régi, na meg a repülés. Megszólal Katona Róbert, Superman Robi; Katonáné Kunos MÁrta, Robi édesanyja.
Mv.: - Mi tagadás, nekünk is vannak kedvenceink itt a Naplóban. Velünk együtt bizonyára sokan és jó érzéssel emlékeznek Robikára, vagy inkább így mondom superman Robikára, a Down-kóros kisfiúra, akinek két évvel ezelőtt a legnagyobb kívánsága teljesült, amikor egy motoros sárkánnyal repülhetett. De talán még többen vannak, akikben a nevetése, mármint Robika nevetése maradt meg. Két év telt el azóta, Robika elhagyta a járógépet, angolul tanul, csak a superman jelmez a régi, na meg a repülés.
R.: - Magától repül, mégis gépre ül, mi az? Pontosabban ki az? Igen, jól látják, supermanról van szó és még csak nem is a filmbéli supermanről, hanem az igaziról, de kezdjük inkább az elején. Bizonyára sokan látták és sokakban hagyott mély nyomott Superman Robi gurgulázó nevetése, amikor élete nagy álma két évvel ezelőtt teljesült. A Down-kóros kisfiú 13 éves volt akkor és arról álmodott, hogy egyszer majd repül, mint a nagy hős, superman.
- Interneten keresztül érkezett hozzánk ez a kívánság, miszerint Robi szeretne supermanként repülni és hát ...
R.: - Robi álmát a Csodalámpa Alapítvány és egy békéscsabai sárkányrepülő oktató váltotta akkor valóra. Most pedig mi. Két év telt el találkozásunk óta és Robi nemcsak idősebb lett, hanem szégyenlősebb is. Egy doboz mögé bújva próbál elsasszézni a kamera elől, egészen addig, amíg a varázsszót meg nem hallja.
- Hát elbújsz? Be kellene mutatkozni, nem. Ja, hogy te ki fogsz menni a Gabihoz. Á, értelek. Jó. Hát legalább azt vedd el, mert elesel.
R.: - Ide nézz, mit hoztam neked. Mi van ebben, nézd már meg.
- Superman.
R.: - Superman? És fölveszed? Fölveszed? És Robi, mintha puskából lőtték volna ki, a zsákmánnyal a kezében elrohan, mert most már azt is tud. Két éve még járógép segített neki a mozgásban, azóta mindkét lábát megműtötték és a járógép már csak emlék. A kamaszkori öntudatra ébredés Robit sem kerülte el. Olyannyira sikerült a bizalmába férkőznünk, hogy még az édesanyját is kiküldi a szobából, az ő szobájából. Így én segítek neki az átváltozásban. És hogy megy az iskola neked?
Katona Róbert, Superman Robika: - Jól.
R.: - Jól? Mit szeretsz a legjobban?
Katona Róbert, Superman Robika: - Matek, magyar, történelem.
R.: - Tényleg, matek, magyar, történelem. Robi az olvasásban is sokat fejlődött. Két évvel ezelőtt még csak így ment neki, most pedig így.
Katona Róbert, Superman Robika: - Töltött hús.
R.: - Robi nagyon szeret tanulni. Tudja, hogy superman sem csak erős és gyors volt, hanem okos is. Ez mi?
Katona Róbert, Superman Robika: - Angol.
R.: - És mit tudsz angolul? Nagyszerű, hát elszámoltál tízig angolul. És ez még nem minden. Robi az órát is ismeri. Amikor a mutatók a 12-höz érnek, automatikusan a kis kék dobozért nyúl. Emlékeznek, ez a vércukor szint mérő, mert Robi három évvel ezelőtt cukorbeteg is lett. Korábbi találkozásunkkor még az édesanyja, Márta mérte és értékelte az eredményt. Ma már ugyanezt Robi teszi anélkül, hogy bárki is figyelmeztetné erre. Rengeteg ember kitartó, önfeláldozó munkájának eredménye az, amit most látunk, egy 15 éves Down-kóros kisfiú, aki egyre több mindenben önálló.
Katona Róbert, Superman Robika: - 6,7.
R.: - Az jó? Az szép. 6,7 kiváló, akkor irány a konyha. Robi udvarias és éhes.
Katonáné Kunos Márta, Robi édesanyja: - Kapsz egy korpás kiflit, jó lesz?
Katona Róbert, Superman Robika: - Nem, mást.
Katonáné Kunos Márta, Robi édesanyja: - Akkor mit kérsz? Tészta? Jó lesz sonkás tészta? Jó.
R.: - Pedig sokat nem ehet.
Katonáné Kunos Márta, Robi édesanyja: - Ilyenkor délben ehet 45 gramm szénhidrátot. Az a főzelék volt 20 gramm szénhidrát és most akkor a hátralévő 25-öt azt tésztából fogom neki.
R.: - Márta, akár csak a múltkori riportban, nem akar sokat beszélni. Azt mondja, ez a történet nem róla szól, hanem Robiról és az ő álmairól. Bizony, Superman Robi ma repül, ez a mi meglepetésünk. Figyeljék csak, mi mindent csal ki az öröm Robiból. A két évvel ezelőtti utazásunk kicsit hosszabb volt és kicsit macerásabb. Akkor útközben kellett megejteni az elmaradhatatlan mérést és a szintén elmaradhatatlan evést. Most pedig mire mindezt felidéztük, meg is érkezünk a budaörsi reptérre. A pilóta, Dávid Csaba lesz az, aki ezúttal az álmot valóra váltja. Az izgalom most sem kisebb, mint két évvel ezelőtt, már akkor is minden rendben volt, most sem lesz másként. Robi öröme akár csak két évvel ezelőtt, most is határtalan, csak az az egy bánata van, hogy nem ő vezetheti a gépet. Most már igazi superman vagy, repültél mindenhogyan.
Katona Róbert, Superman Robika: - Nem.
R.: - Nem? Hanem?
Katona Róbert, Superman Robika: - Ott fönt, a felhőben.
R.: - Pontosan két éve annak, hogy Robi első vágya teljesült és supermanként szárnyalhatott egy sárkányrepülővel. Ez a két év rengeteg változást hozott az ő életében. Mindkét lábát megműtötték, a cukorbetegségével sikeresen küzdenek, de ami ennél is fontosabb, most már nyolcadik osztályos, nem egy, hanem két szerelme van és nemcsak superman, hanem egy számítógépes játék után Perzsia hőse is. Bár azt hiszem, hogy az ő történetében a szülei legalább annyira hősök, mint Robi, hiszen ahhoz is bátorság kell, hogy engedjék azt, hogy a gyermekük álmai valóra váljanak. A Naplóban Dorogi Gabriella riportját látták.
Mv.: - Még milyen bátorság kell hozzá, és két év ide vagy oda, Superman Robika semmit sem veszített a kedvességéből. Ugye látták, hogyan örült a repülés után, pont úgy, mint két éve, tavalyelőtt, 2005-ben.
| Dátum : 2007.06.03. | Adó : TV2 | Műsor : Napló | Credit: 0078 | |