Bettina Fejér megyében, Csákváron lakik szüleivel és a nagyszülőkkel. Álma egy letámasztó-kerekes kerékpár volt. 2005. február 18-án késő délután érkeztünk meg hozzá. Bettina a kezdetekben félénk volt. No, persze nem a kerékpártól ijedt meg, csak velünk volt kissé bizalmatlan. Az idő múlásával azonban megenyhült a légkör. A kislány először csak tologatta a biciklit, majd a kormányán lévő kosárba belerakta a kedvenc játékait. Egyszer csak azt vettük észre, hogy felpattant a nyeregbe és körözni kezdett a nappaliban. Mind a kislány, mind pedig családja nagyon örült az ajándéknak. Mikor Bettina édesanyja tréfásan bejelentette, hogy holnap ezzel a bicajjal megy dolgozni, az addig szinte szótlan kislány harciasan felkiáltott: "NEM, ENYÉM!"

Vicai Zsolt koordinátor
Kollár Márk segítő segítő

Réka kamerás mobiltelefont kért a Csodalámpától. Nagyon örült az ajándéknak, anyukája rögtön el is ment kártyát venni a telefonba.

Hogy az öröm nagyobb még legyen, pont ott volt Bea Kiskunhalasról, aki nemrégiben egy számítógépet kapott az alapítványtól, így már volt is kinek megmutatni az ajándékot.

A telefont persze Réka nyomban kipróbálta. Nagyon boldog volt a kislány, látszott, ahogyan a menürendszert tanulmányozta, hogy akkor és ott semmi más nem érdekelte.

Nagy Bettina kívánság-koordinátor
2005-3-8

Zolinak sem édesanyja, sem a Szegedi Klinika dolgozói nem árulták el, hogy március első napján kapja meg azt a Playstationt, amit már régóta vár, és amit egy kedves támogatónk nagylelkű felajánlása révén most tudtunk átadni neki.

A Szegedi Klinikán az alapítvány képviselőit elkísérte a kórterembe Zoli kezelőorvosa, Dr. Bartyik Katalin főorvos, a Szegedről érkező kívánságok nagy részét az Alapítványhoz eljuttató Lengyel Andrea. Csatlakozott hozzánk a Csodalámpa Alapítvány szegedi régióvezetője, Nagy Bettina, és két kedves orvostanhallgató is.

Népes csapatunk láttán Zoli nagyon meglepődött, de amikor meglátta a Playstationt, azonnal felcsillant a szeme. Szerencsére van a szobában egy televízió, melyhez közös erővel csatlakoztatni tudtuk a játékot, így Zoli rögtön kipróbálhatta azt.

Jó szórakozást, és mielőbbi gyógyulást kívánunk Zolinak, egyúttal hálásan köszönjük támogatónknak, aki az Alapítvány honlapján látta meg Zoli kívánságát, hogy felajánlotta saját Playstationjét, hogy Zoli álma minél előbb valóra válhasson.

Kissné Horváth Anita- Fodor Zsuzsa
2005-03-01

Nikolett (13) szinte folyamatosan kórházban van, így csak telefonon tudja tartani a kapcsolatot a barátaival. Sajnos néhány hónapja ellopták mobiltelefonját, így ez az érintkezési mód megszunt, pedig nagyon hiányozott a szülők és barátok támogatása.

Nem csoda, hogy Nikolett egy GSM telefont kért az alapítványtól. Igaz, ez még tavaly év végén történt. A Csodalámpa közben megpróbált a két GSM cégtől is segítséget kérni a kívűánság teljesítéséhez, ám sajnos "ez nem illett a támogatási politikájukba".

Nikolett szinte már le is mondott arról, hogy újra lesz telefonja, mikor a Csodalámpa képviselői átadtak részére egy új telefont.

Nikolett azonnal elkezdte kitanulni a készülék rejtelmeit, különösen a csengohangokat váltogatta csillogó szemmel.

Ujfalusi Ildikó koordinátor

A 11 éves kiskunhalasi Beát és családját nagy öröm érte, amikor az Alapítvány munkatársai március elsején felkeresték, és átadták a kért számítógépet. Amíg a gépet összeszereltük és bekapcsoltuk, Bea egy levelet nyújtott át nekünk, melyben gyönyörű kézírásával és saját kedves szavaival köszöni meg, hogy teljesült régi vágya: számítógépet kapott.

Szülei elmondták, Bea nagyon jó tanuló kislány, aki már alig várja, hogy újra iskolába járhasson. Reméljük a számítógép - a játékon kívül - az iskolában is hasznos segítője lesz, ha majd elkezd informatikát tanulni.

Kissné Horváth Anita- Fodor Zsuzsa
2005-03-01

Karcsi Pest-megyében, Bugyi községben lakik családjával. Íróasztalt, gurulós széket és írószereket kért alapítványunktól. Február 18-án kora délután érkeztünk meg otthonába. Karcsi izgatottan nézett ki az ablakon és gondosan ellenőrizte, hogy valóban minden megérkezett-e abból, amiket kért, majd hirtelen asztalos inassá változott, és lelkesen segített az asztal és a szék összeszerelésében. Az idő egy fontos tényező, ezt eddig is tudtuk, de Karcsi megerősített, ugyanis távozásunkkor nem voltunk róla meggyőződve, hogy ki tudja várni a ragasztó száradását, annyira bele szeretett volna már pakolni a fiókba.

Vicai Zsolt koordinátor
Kollár Márk segítő segítő

Lakatos Valentin nem is sejtette, hogy névnapján milyen nagy meglepetés éri majd. A Debreceni Klinikára kellett mennie kontrollvizsgálatra, de induláskor édesanyja táskájában már ott lapult a fényképezőgép, mert ő már tudta: nagy eseményt fog ma megörökíteni.

Érkezésünkkor éppen egy másik épületben tartózkodtak, de mobiltelefonon szóltunk az anyukájának, hogy sétáljanak át a Hematológia elé, ahol Valentin átvehette a hőn áhított számítógépet.

Nem sokkal később megcsörrent a mobiltelefonja, és nagymamája, - aki a kívánságot bejelentette a CSODALÁMPÁ-nak - érdeklődött, sikerült-e a meglepetés.

Valentinnal nemcsak a családja, hanem kezelőorvosa Dr. Szegedi István, és a kórház pedagógusa, Rita is együtt örült, és abban is segítettek, hogy Valentin számítógépét az őt szállító mentőautóval haza tudja vinni, így minél előbb játszhasson rajta öccsével együtt.

Kissné Horváth Anita, Fodor Zsuzsa koordinátorok

Dávid Győr-Moson-Sopron megyében, Fertődön lakik szüleivel és testvérével. Alapítványunktól egy hifitornyot kért, melyet 2004. december 27-én adtunk át részére. Boldogan vette birtokba a "zenedobozt", amit az ágya fölé helyezett el. Nagyot derültünk a viszonylag kis méretű hangfalak szomszédriogató teljesítményén. Reméljük, hogy hasonlóan Dávidhoz, ők is zenebarát emberek.

Vicai Zsolt kívánságkoordinátor

Viki nem hitt a szemének, amikor szüleivel megérkezett a Bókay utcai kórházba, és a kapuban összetalálkozott a Csodalámpa alapítvány munkatársaival. Nem sok idő jutott a beszélgetésre, mert az anyukájával be kellett sietnie a kórházba, de míg mi az apukájával beszélgettünk, kétszer-háromszor kiszaladt hozzánk, és minden alkalommal újra belenézett az autóba, hogy meggyőződjön róla, tényleg ott van a számítógép, ami már az övé.

Alig várta, hogy hazaérjenek, és végre kipróbálhassa a számítógépet, és az anyukája elmondása szerint azóta is sokat és örömmel játszik rajta.

Lovas Edit és László
2005. február 8.

Anitának kívánsága egy videókamera volt. A meglepetést otthonába vittük; Budapesten, Pesterzsébeten lakik édesanyjával, húgával és a nagyszülőkkel egy családi házban.

Éppen egy kezelés után volt, mikor megérkezett a meglepetés ajándék. Az öröm elmondhatatlan volt és nekünk is jó volt látni a szemében a sok kezelés fájdalma után, hogy valóban ez volt a vágya.

Anitának hobbyja a videozás, feényképezés, főleg családi eseményeket szeretne megörökiteni. Reméljük, sok öröme lesz az ajándékban és sok filmet fog készíteni.

Fodor Zsuzsa
2005. január 24.

A kívánság teljesítésében segítségünkre volt az Inner Wheel Klub.

Hosszú hónapokat kellett várni a napra, de február elején végre teljesülhetett Fanni álma: találkozhatott a Crystal együttessel, pontosabban Lajtai Katival az együttes egy tagjával...- de megérte várni, hisz a találkozó nagyon jól sikerült.  

Fanni sokáig faggatta az énekesnőt, ő pedig nagyon kedvesen, nyitottan válaszolt, mesélt. Fanni még egy dedikált CD boldog tulajdonosa is lett.Reméljük mihamarabb élőben, egy Crystal koncerten is hallgathatja kedvenc zenekarának zenéjét.  

Márkus Mónika
2005. február 8.

Anrea PC-t kért alapítványunktól. Andrea nagyon hálás volt Anyukájával együtt, ill. Nagyapja  is  velük örült. Andrea anyukája,  Zita a munkahelyén is használ gépet, így Andrea minden bizonnyal gyorsan el fogja tudni sajátítani anyukájától az alapműveleteket.

Hálásan köszönjük a gépet ajándékozó cég, R + R Periféria Kft.  gyors segítségét.

Benkő Vilmos
2005. február 13.

Annához a Bókay u-i Klinikára mentünk  kivánságát teljesiteni. Amikor meglátta a Barbie barátját és a hatalmas Mini Morris autót, ami mellett még egy másik baba is mosolygott egy babakocsiban, fülig ért Anna szája.

Egyből kipattant az ágyból, bontogatta a nagyon precizen becsomagolt ajándékokat, és beszélt és beszélt és nevetett.

Aznap készültek haza, elmesélte ott várja majd a herceget egy lány baba, szerelmesek lesznek. A hatalmas autót kinyitotta, becsukta,  teteje kinyitható, ott beültette a babákat, egyszóval rögtön birtokba vette az uj játékokat.

Közben elmesélte betegsége történetét - korát meghazudtolva - s azt, hogy ő feltatláló lesz majd, hogy majd a beteg gyerekeknek csak "szirupos gyógyszert" kelljen bevenniük, azt jobb lenyelni az ize miatt, és csacsogott beszélt, mesélt és önfeledten játszott az új kincsekkel.

Sára 5 éves, nem messze lakik Budapesttől. Nagyon szeret babázni. Minden vágya egy olyan baba volt, amelyik tud pisilni, lehet etetni és pelenkázni. Mivel öten vannak testvérek, ebben már van is egy kis gyakorlata, így a BabyBorn "ellátása" nem okozhat gondot...

Ujfalusi Ildikó
2005. január 31.

A kívánság utóélete

A 11 éves Tamás legnagyobb kívánsága az volt, hogy hosszú korházi kezelései és az ágyhoz kötött gyógyulásai alatt tudjon játszani, rajzolni és kommunikálni a külvilággal egy Lap-top segítségével.

Tamás nagyon örült a meglepetésnek, azonnal bekapcsolta és profikat meghazudtoló módon igazodott el a levelezőprogram, a rajzolóprogram és a játékok között. Tamás édesapja megígérte, hogy előkeresi a régi, lemezen lévő, játékaikat és felinstallálja Tamás új gépére.

Tamás 2 hete esett át 24. műtétjén és szülei elmondása alapján az elmúlt évben már teljesebb értékű életet tudott élni, iskolába is jár és nyáron már a lakhelyéhez közeli Velencei tóban is megfürödhetett. Reméljük, hogy az ajándék Lap-top is hozzá fog járulni, hogy Tamás elfelejtse gondjait és mihamarabb még jobban legyen. Szinte el sem lehetett mozdítani az ajándéka mellől, annyira belebújt.

Ezennel szeretnék köszönetet mondani a számítógépet rendelkezésünkre bocsátónak Mike Le Beau-nak és a gépet előkészítőknek is.

Dudás Péter
2005-1-27

A kívánság utóélete

Tamás és a koordinátor Dudás Péter azóta is levelezésben állnak. Így jutottak el hozzánk Tamás képei, amelyeket a tőlünk kapott számítógéppel készített. Ugye milyen ügyes?

Piramid:

Mars:

Csoda:

2005-2-19

Mónika iker hugaival (Mária és Anna) örült a Csodalámpa által ajándékozott számítógépnek. Nagyon kedvesen fogadták, határozott meglepetést okoztunk a géppel és ha nem is sokáig, de átmeneti óázist jelentünk a kemóterápiás kezelések tengerében.

Benkő Vilmos koordinátor
2005. január 31.

Adrienn szenvedélyes gyöngyfűző, gyöngyből gyönyörű láncokat, karkötőket és állatfigurákat tud fűzni, ezeket nekem is megmutatta. Kívánsága egy profi gyöngykészlet volt, mindenféle színű és méretű gyöngyökkel.

Ráckeresztúri házukban érte Adriennt a meglepetés, épp szánkózni indult volna nővérével amikor a Csodalámpa meghozta az ajándékot. Nagy volt az öröm. Adrienn édesapja elmondta, hogy Adrienn már pici gyerek kora óta folyamatosan kézműves ajándékokat készít mindenkinek karácsonyra, születésnap alkalmából, ezzel szerezve örömöt.

Reméljük, hogy nekünk ezzel a szép készlettel sikerült Adriennek és a családjának néhány szép órát szereznünk.

Dudás Péter

Zsuzsanna (15 éves) Veszprém-megyében, Balatonalmádiban lakik testvérével és édesanyjával, nagyszüleinél. Szűkös anyagi körülmények között élnek, hiszen édesanyjuk egy keresetből tartja fenn a családot. Kis házukban nagy szeretetben élnek. Van egy számítógépük, melyet külső segítséggel kaphattak meg a gyermekek.

Zsuzsanna régi vágya volt, hogy fényképezhessen, illetve fényképeket szerkeszthessen. Ehhez kért alapítványunktól egy digitális fényképezőgépet.

A kívánság teljesítésére 2004. december 25-én került sor, így még az átadás a karácsonyi ünnep fényét emelhette. Zsuzsanna boldogan vette birtokba az ajándékot, mellyel reméljük rengeteg gyönyörű képet készíthet majd.

Talán még nekünk is küld néhányat...

Vicai Zsolt kívánságkoordinátor

Bence mindig is nagy focirajongó volt (kedvence David Beckham), és még a hosszú és fáradságos kezelések alatt is a délutánjait rendszeresen édesapjával a lakásukhoz közeli focipályán töltötte. Bencének a nagy álma az volt, hogy legyen egy igazi Real Madrid meze (persze Beckham 23-asát választottuk). Az igazi meglepetés azonban csak az átadáskor következett.

Bence nagy Újpest rajongó. Amikor 2005. január 12-én bekopogtunk, Bence édesanyjával együtt nyitott ajtót és nem hitt a szemének, amikor nagy kedvence, az Újpest focistája Simek Péter (Gyorsvonat) állt az ajtóban. 2 órán keresztül beszélgettünk, Péter mindenféle jótanácsokkal látta el Bencét, beszélgettek fociról, a gyógyulásáról, kutyákról és sok minden másról.

Nagyon gyorsan elrepült az együtt töltött 2 óra. Távozáskor Simek Péter megígérte Bencének, hogy elküldi neki a saját Újpest mezét is!

Márkus Mónika, Dudás Péter