Kedves Csodalámpa Alapítvány!

Körülbelül egy hónapja lehetett, hogy egyik este anyu furcsán kezdett viselkedni... nagyon mosolygott, azt mondta, valakik látni szeretnének engem, és 5 percen belül itt lesznek.

Akkor már gyanús volt valami és én is elkezdtem vigyorogni....

Hát igen, megkaptam a laptopot, amit nagyon- nagyon szerettem volna, és amit most nagyon-nagyon köszönök a Csodalámpa Alapítványnak és Dudits úrnak, ill. mindenkinek, aki segített, hogy most itt lehessen az ölemben.

Köszönettel:
::::::::::::::***** Kriszti