Donate

Nekünk írták

166 blog entries

Köszönjük Szőnyi dr. úr karácsonyi jókívánságait

From: Szőnyi László
Sent: Friday, December 20, 2013 7:24 PM
To: csodalampa@t-online.hu
Subject:

Kedves Csodalámpa Alapítvány,

nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok és tiszta szívből gratulálok munkájukhoz

sok szeretettel

Szőnyi László

László SZŐNYI MD PhD
Semmelweis University
I.st.Department of Pediatrics
H-1083 Budapest
Bókay János u.53.


Karácsonyi üdvözletünkre kaptuk e kedves választ

From: Dr. Bartyik Katalin
Sent: Friday, December 20, 2013 3:41 PM
To: csodalampa@t-online.hu
Subject: Re: Csodalámpa ünnepi kívánság 2013-12

Kedves Csodalámpa Munkatársak!

Hálás köszönetem a kis betegeim nevében, mert igazán örömet szereztek nekik. Kívánom, hogy jó egészségben, kitartással, szeretettel tudják tovább végezni. Boldog ünnepeket kívánok!
Bartyik Katalin


Csodálatos utam Lappföldön

Csabi élménybeszámolója:

English translation - see under the Hungarian text

Csodálatos utam Lappföldön

Egy régi álmom vált valóra a Csodalámpa Alapítvány segítségével, látogatást tehettem Lappföldön a Mikulás irodájában.
Nagyon kíváncsi voltam arra, olyan mesés környezetben él-e, ahogy azt a versek és a mesék állítják. Sokszor hallottam, hogy messzi távol, nagyon távol, hol örökké hull a hó az örök fagy országában lakik a jó télapó.

Egy novemberi napon elindultunk Pestre, ahol anya és apa elmondta, hogy holnap elutazhatok a Télapóhoz. Azt is elmondták, hogy ennek az álmomnak a megvalósításában nagyon sok ember vett részt, amit nagyon köszönök nekik.
Budapesten az Art’otel-ben szálltunk meg, ahol az igazgató úr már várt. Nagyon kedves volt, és még néhány fényképet is készített velem. Büszkén álltam igazgató úr mellé a fényképen, mert büszke voltam, hogy ott lehetek. A hotel nagyon szép volt, és az emberek is kedvesek voltak.

Másnap reggel izgatottan ébredtem. A hotelből kora reggel indultunk tovább a reptérre ahol kezdetét vette az utazásom.
Mivel először ültem repülőn ezért kicsit izgatott voltam, de anya és Éva néni még izgatottabb volt a sztrájk miatt. Kicsit hosszú volta az út Varsóig, de a várakozás a Helsinki járatra még hosszabbnak tűnt. Mikor megjött a repülő, nagyon örültem, mert egy lépéssel közelebb kerültem a Mikuláshoz.

Mikor leszálltunk, nem volt sok időnk, hogy átszálljunk a Rovaniemi gépre, ezért nem volt biztos, hogy a csomagjainkat is fel tudják pakolni. Rovaniemiben láttuk, hogy csomagjaink sikeresen megérkeztek, így nem volt min aggódni. Ekkor már vártak minket a magyar kokárdát viselő finn kísérőink Reijo és Veikko bácsi, valamint Katri. Elvittek a csodálatos szállásra, ahol megvacsoráztunk, majd ágynak dőltünk.

Másnap elhagytuk a szállást, hogy megcsodálhassuk a Mikulás felvonulást, ahol le is vagyok fényképezve a Mikulással.
Utána a husky farmra mentünk, az nagyon jó volt. Kipróbáltuk a kutyaszánt, ami nagyon izgalmas volt. A kutyák húzták a szánt és én el se tudtam hinni, hogy tényleg itt vagyok. Simogattunk öt napos, valamint több hónapos kutyákat, akik nagyon aranyosak voltak. Már simogattam huskyt, mert volt egy nekünk akit Akelának hívtak.

Délután aztán elérkezett a számomra legizgalmasabb pillanat, elindultunk a Mikulás birodalomba.
Nagyon jó volt találkozni az IGAZI Mikulással. Egy csodálatos álom vált valósággá abban a fél órában. Odaadtam a kívánságlistámat, és az ajándékokat, amiket vittünk neki, többek között a pingvint, amit saját kezűleg készítettem. Sok közös fotó készült rólunk. Megkaptam ajándékba a mikulás tollát, és tiszteletbeli Manó lettem, Manó–vizsga nélkül. Azután megajándékozott még egy „Rudolf-fal is.
Este nagy örömmel öleltem magamhoz az ajándékot.

Vasárnap a Ranuai állatkertben tettünk látogatást Reijo bácsiékkal. Számomra ez egy kicsit fárasztó volt, de nagyon élveztem, hiszen láthattam egyik kedvenc állatomat, a Hóbaglyot. Nagyon sok sarki állatot láthattunk, kettőnek a Finn nevét is megtanultam. A Fülesbagoly (Huuhkaja) és a Jegesmedvének (Jaakarhu).

Délután a sámánnál tettünk látogatást, ahol megetethettük a rénszarvasokat zuzmóval. Ezt nagyon élveztem, de sajnos a szarvasok mindig csak ahhoz mentek, aki a kosarat tartotta. Majd meghívott minket egy hagyományos Lapp épületbe ahol elmesélte nekünk a lapp sapka történetét, vagyis a Négy szél meséjét, majd megáldott minket.

Sajnos hétfőn hajnalban már indulni kellett haza, aminek nem nagyon örültem, mert szívesen maradtam volna még Lappföldön ezekkel a kedves emberekkel, akik ennyi csodás élménnyel ajándékoztak meg minket.

Sok köszönettel tartozom mindenkinek, aki az utamat egyengette, hiszen egy nagy álmom vált valóra ezen az utazáson.

T**** Csaba (Csibi )



My wonderful journey in Lappland - translation of Csabi's letter

My big dream came true with the help of the Magic Lamp Foundation: I could visit the office of Santa Claus in Lapland. I was very curious whether he lived in such a fabolous place as poems and tales said. I heard many times that Santa Claus lives far far away where it is always snowing and freezing. One day in November we left for Budapest, where my mom and dad told me that next day I would go to the Santa Claus. They also told me that many people took part in the realization of my dream, and I was grateful to them. In Budapest we stayed at the Art’Otel where the general manager had been already waiting for us. He was very kind and some photos were taken of us. I was proud of being with him in the photos. The hotel was nice and the the staff was kind.

Next morning I was excited when I woke up. We left the hotel early in the morning and went to the Airport where my journey began. I was a little bit excited as it was the first time that I had travelled by plane but my mom and Éva were even more excited because of the srike. The way to Warsaw was a little bit long but waiting for the flight to Helsinki seemed even longer. When the plane arrived, I was happy because I got one step closer to the Santa Claus. When we landed, we were in a hurry to catch the connected flight to Rovaniemi, so we were not sure whether our lagguage would be also taken over. In Rovaniemi we saw that our lagguage arrived, so there was nothing to worry about. Our Finnish hosts, Reijo, uncle Veikko and Katri had been already waiting for us with Hungarian cockades. They took us to a beautiful hotel where we had dinner, then we went to bed.

Next day we left the hotel and went to see the Santa Parade where a common photo was taken of me and the Santa Claus. Then we went to the Husky Farm which was fantastic. Dog- sliding was very exciting. Dogs were pulling the sledge and I could hardly beleive that I was really there. We were stroking five days old, and few months old dogs that were very nice. I had already stroked husky, once we had one called Akela. In the afternoon we left for the Santa Claus Village. That was the most exciting moment for me. It was great to meet the REAL Santa Claus. A wonderful dream came true in that half an hour. I gave him my wish-list, and some gifts, including the penguin that had been made by my own. Many common photos were taken of us. I received one of the pens of Santa Claus as a gift and I became a Honorary Elf – without any Elf exams. He also gave me a “Rudolf” as a present.
In the evening I was delighted to hug the gift.

Sunday we visited the Ranuai Zoo with uncle Reijo. It was a little bit tiring for me, but I enjoyed it because I could see one of my favorite animals, the snow-owl. There were many arctic animals to see, and I learned the Finnish names of two: the long-eared owl (Huuhkaja) and the polar bear (Jaakarhu). In the afternoon we visited the Shaman where we fed the reindeers with lichen. I really enjoyed it, but unfortunately the deers always went to the person who had the basket with the lichen. Then we were invited to a traditional Lapp house where the Shaman told us the story of the Lappish cap, namely the tale of the Four Winds, and finally he blessed us.

Unfortunately we had to leave for home at dawn on Monday. I wasn’t happy, because I would have stayed longer in Lapland with those kind people who presented us with such a nice experience.

I am grateful to everyone who helped me to realize my big dream through this journey.

Csaba T*** (Csibi)


Nóri édesanyja írt nekünk

Kedves Andrea!

Szeretném megköszönni, hogy ilyen gyorsan és flottul megszervezte Nórinak az áhított bicikli megvásárlását és átadását! Köszönet érte az Alapítványnak, hogy lehetővé teszi a gyerekek számára (és a szülők számára is), hogy átéljék ezt a csodát!

Remélem, hamarosan lehetőségünk lesz arra is, hogy meglátogassuk a Gimnáziumot és a diákokat, hogy nekik is megköszönhessük, hiszen a helyszínen alig tudtunk pár mondatot váltani.

Óriási örömet sikerült szerezni Nórinak! Azóta sem tud betelni vele! :-)

Kicsit szégyellős volt, amikor megérkeztünk, de biztosan azért, mert sokan lettünk hirtelen, és számára ismeretlen emberek állták őt körül. Azt hiszem, az azért látszott, hogy amint felült a biciklire, és kezdte elhinni, hogy tényleg ő kapta, egyre nagyobb lett az öröme. Hát ez azóta is tart, sőt fokozódik!

Aznap mégsem kellett a Játszóházba tenni a biciklit, mert a Nappali osztályon voltunk elhelyezve, és ott rajtunk kívül csak egy fiúcska volt, úgyhogy Nóri a lumbálásig egyfolytában körözött a vadiúj biciklijével az asztal körül. Aztán meg persze a 2 óra fekvést alig bírta ki, és amíg jött értünk az apukája, ismét felpattant, hogy még megtegyen néhány kört.

Hazafelé többször megkérdezte, hogy ott van-e a bicikli a csomagtartóban. :-)
Valahogy még mindig nem akarta elhinni...

Hazaérve azonnal ki kellett venni, és máris felpattant rá. Délután levettük a pótkerekeket, de azt később visszarakatta, úgy érezte biztonságosnak. Sokáig így próbálgatta, de tegnap aztán újra lekerültek a pótkerekek, és azt mondta, már ne is tegyük vissza!
Mindenkinek eldicsekedett a dudával és a szuper lámpákkal! Szerencsére a házban akad is néhány csodálója, így büszkélkedhet a csodaszép új járgánnyal!

Mégegyszer nagyon köszönjük!

Üdvözlettel: V***** Ágnes


Köszönet Londonért

From: D**** Aniita mailto : aniita** @ gmail.com
Sent: Monday, November 04, 2013 9:56 PM
To: csodalampa@t-online.hu
Subject: Köszönet Londonért

Kedves Csodalámpa Alapítvány!
Nagyon köszönjük a csodálatos londoni kirándulást. Egy nagy álom vált valóra,nagyon jól éreztük magunkat,és még sokáig gondolni fogunk az utazásra. Köszönjük a kiváló kísérőnknek, Gárdos Erikának a nagyszerű szervezést,valamint a támogatónak a lehetőséget.

Üdvözlettel és szeretettel : D**** Anita és apukája.


166 blog entries
Log in