From: K****i Csilla **** @ gmail.com
Sent: Sunday, July 19, 2009 7:34 PM
To: info@csodalampa.hu
Subject: Gratulalok az eddigi munkajukhoz

Őrőmmel tőlt el a tudat hogy léteznek olyan emberek akik őnzetlenül segitenek a beteg gyerekeken.Nehez olyan gyereket nevelni aki halalos betegséggel küzd,de élni akarása reményt és kitartást ad .Átneztem honlapjukat ami kőnnyeket csalt a szemembe.... Nagyon meghatodtam,teljes elismerésem.CSAK IGY TOVABB....Egy beteg kisfiu edesanyja

Köszönöm!

Kedves Csodalámpa! Még senki sem teljesítette a kívánságomat a szüleimen kívül.

Nagyon meglepődtem, amikor megláttam a házunk előtt a teherautót. Akkor már sejtettem, hogy miért jött, és hogy Zsuzsa néniék sem egyszerű látogatásra jöttek.

Szerencsére a szüleim is nagyon kedvelik az állatokat, és mindenben segítenek nekem. A szüleimnek is köszönöm, hogy megengedték, hogy tehenem legyen, hiszen egy ilyen állat nem kis felelősséggel jár.

Nagyon köszönöm a Csodalámpa Alapítványnak, a Hunland Trade Kft-nek, Zsuzsa néninek és MINDENKINEK akik segítettek, hogy a kívánságom nem kívánság többé, hanem valóság.

Köszönettel:
::::::::::::::***** Bernadett Ózdról

Kedves Csodalámpa Alapítvány!

Körülbelül egy hónapja lehetett, hogy egyik este anyu furcsán kezdett viselkedni... nagyon mosolygott, azt mondta, valakik látni szeretnének engem, és 5 percen belül itt lesznek.

Akkor már gyanús volt valami és én is elkezdtem vigyorogni....

Hát igen, megkaptam a laptopot, amit nagyon- nagyon szerettem volna, és amit most nagyon-nagyon köszönök a Csodalámpa Alapítványnak és Dudits úrnak, ill. mindenkinek, aki segített, hogy most itt lehessen az ölemben.

Köszönettel:
::::::::::::::***** Kriszti

From: h*** mónika mailto : **** @ vipmail.hu
Sent: Wednesday, June 24, 2009 1:23 PM
To: info@csodalampa.hu
Subject: köszönetnyilvánítás

Kedves csodalámpa

szeretném megköszönni,hogy teljesítették Mercédesz kívánságát nagyon nagy nagyörömet szereztek neki,mivel úgy indultunk el a nagy napon,hogy semmiről nem volt még csak sejtése sem.
Ezért mikor megérkeztünk a lovardába nagyon meglepődött és megkérdezte, hogy minek jöttünk ide és nagyon boldog volt amikor megtudta.

Sőt amikor kiderült,hogy még lovasbérletet is kap ha lehet akkor még boldogabb lett mivel nagyon régi álma teljesült. Még egyszer szeretném megköszönni önöknek,hogy lehetővé tették számunkra ezt a csodálatos napot.

Köszönettel:

H*** Mónika
(édesanya)

From: *** Klaudia *** @ indamail.hu
Sent: 2009. június 23. 11:51
To: info@csodalampa.hu
Subject: Eltelt az év!

Kedves Éva néni!

Megint eltelt egy év, és már 11. évfolyamba léptem.

Nagyon jó volt ez az év! Rengeteg feladatom volt. Főleg most évvégén. Jól megdolgoztattak! De szuper volt, és szörnyen hiányzik. Ilyenkor nyáron remeteként élek. Teljesen kiürülnek a napjaim. Nem kell várnom a tanáraimat, nem kapok tőlük e-mailt és nincs házi feladatom. De azért sokat olvasok, és reménykedve a folytatásban, hamar el fog röppenni ez a nyár is!

Az évzárás nem ment szokásos módon. (De mi azt szeretjük, ami nem megy simán, mert mindig így van.) Nekünk el kellett menni Szegedre. Ez elég hirtelen jött, és Anya úgy beszélte meg az Igazgató úrral, hogy május végéig még tanulunk, és júniusban már nem. Az Igazgató úr arra gondolt, hogy már májusban hagyjuk abba a tanulást, de szerencsére Anya átérezte, hogy nekem ez milyen rossz lenne és inkább úgy döntöttek, hogy folyatjuk, amíg itthon vagyunk. Ettől a naptól fogva aztán startoltunk.

A bizonyítványomért nem tudunk be menni, mert nem lenne szerencsés. Ezért (most írt az ;osztálytársam) ők jönnek el hozzánk.

Képzelje el, hogy karácsonyi szünet előtt eljött hozzánk a Patrónusom is az osztálytársaimmal. Ők négyen voltak. Hű! Olyan jó volt! Utána jött még a Márti néni,a matek tanárom, és még ők itt voltak. De gyorsan haza is mentek, mert megijedtek, hogy nekik is matekozniuk kell.

Azóta az egyik osztálytársammal azóta is levelezünk egymással wirtuálisan. Őt Szabó Zsuzsannának hívják, és nagyon aranyos! Aztán bejelöltek iwiwen és odaírták az én nevemet is. Tavasszal tartották az iskola 15. szülinapját. Ez alkalomból nagy ünnepséget tartottak. Még egy évkönyvet is adtak ki, amiben én is benne vagyok. És kaptam tőlük táskát, tollat meg egy zöld polót. Ez azért nagyon vicces, mert én imádom rózsaszínt és mindig olyan ruhákban vagyok. És most ez megtört! Ez lett a munkás ruhám. Mindig abban várom a tanáraimat.

Hát, azt hiszem röviden ennyit tudnék mesélni erről az évről!

Jaj! Majdnem elfelejtettem, azt ami miatt a soraim íródtak! Tegnap volt az évzáró és kitűnő lettem! És nagy tapsot kaptam! (Az osztálytársam írta!)

Hát, azt hiszem én mára zárom is soraimat!

Minden jót kívánok!

Szeretettel üdvözlöm:

Klaudia
(Zalaapátiból)