Dávid édesanyjától csütörtökön megtudtam, hogy pénteken hétvégére hazaengedik Dávidot a kórházból. Pénteken még egyeztettük a részleteket és szombaton egészen korán (fél 9 körül) megérkeztem hozzájuk a számítógéppel, amihez az utolsó pillanatban még modemet is tudtunk szerezni. Dávid már készülhetett a találkozóra, mert szemlátomást nagyon várt: az ő esetében most teljesen igaz lett a mondás: ki korán kel, aranyat (de legalábbis számítógépet...) lel... Természetesen az új gépet azonnal összeállítottuk és ahogy a képeken látszik Dávid azzonal használatba is vette.

A magam részéről szeretném megköszönni minden közreműködőnek, hogy én lehettem ott, mert azt gondolom a munkánk "jutalma" az az öröm amit én ott ennek a fiúnak a szemében láttam. És akik nem voltak ott, de lehetővé tették, higgyék el megérte...

Dobó Gábor
koordinátor
2006.09.30.