Bence (8 éves, Szeged)

Bence napjai és éjszakái a legok körül forognak. Igy teljesen magától értetődő volt, hogy a CSodalámpától azt kérte, hadd utazzon el Legolandba.

Mint megtudtuk, sokáig nem bizott az út sikerében, de péntek reggel, amikor "előállt az autó", csillogó szemmel kérdezte, hogy mikor indulunk már.

Az utazás izgalmas volt, az első állomás a bábolnai McDonald's étterem volt, ahol Bence jól "bepakolt". A határt elhagyva kiderült, hogy soha nem látott közelről repülőt, így rövid kitérőt tettünk a schwechati reptérre, ahol igaz, hogy sajnos sok repülőgép nem várt indulásra, de annál érdekesebb volt az építkezés.

Az utazás bizony egész napunkat igénybe vette, de Bencét ez nem zavarta, hiszen finom falatokkal, italokkal kényeztettük, sőt különböző kis ajándékokat is kapott: könyveket, színes ceruzát, plüss állatokat, hogy jobban teljen az út. Még DVD lejátszó is volt az autóban, így Spongya Bob és Vuk is terítékre került.

Szombat reggel 6 órától Bence kakukkos órát játszott. 5 percenként megkérdezte, hány óra van, mikor indulunk már. Türelmesen magyaráztuk, hogy 10-kor nyit Legoland, addigra biztosan ott leszünk.

Nos... velünk nyitottak! Először azt sem tudtuk, hova szaladjunk, a mini várost nézzük meg, a kikötőket vagy felüljünk valami csodamasinára?

Végül is abban maradtunk, hogy mivel úgyis estig maradunk, az elején kezdjük, azaz sorban haladunk.

Innen inkább meséljenek a képek az élményről, arról, hogy mennyire tetszett az út Bencének.

/ 15




Zárás előtt természetesen még a LEGO üzletbe is bementünk. Nem volt könnyű választani. Jó néhány LEGO-val megpakolva Bence igen fürgén, mi a fáradságtól szinte tántorogva hagytuk el Legoland-et. Az autóban azonban pillanatokkal az indulás előtt Bence szája legörbült.

- A legfontosabbat, Indiana Jones-t elfelejtettem!

Igaz, hogy a park már zárva volt, igaz, hogy minden átlagos ember vigasztalni kezdte volna Bencét, hogy nem baj, majd legközelebb...

Legoland tényleg zárva volt, de ez most nem számított. Kiugrottunk és odafutottunk egy német hölgyhöz, akit 1 perc alatt meggyőztünk a bejáratnál, hogy ki kell nyissa az ajtót és segítenie kell csodát tenni. Bence számít rá(nk). A kapunk bejutottunk, az üzletbe szinte "betörtünk" és sikerült!!!!!! Még egy Indiana Jones-os kulcstartónk is lett.

Kifelé menet a kapuk kinyíltak, és mi sétatempóban közelítettünk az autó felé.

Bence arcát kellett volna látni!
Rögtön elkapta Indiana Jones-t. A szálláson azt hittük, bedől az ágyba. De nem... Mi kidőltünk, ő éjszakába menően rakta össze az egyik legújabb szerzeményét. Persze Indiana Jones-al aludt, elválaszthatatlanok lettek.

Vasárnap reggel ismét Bence ébresztett minket.

Arra gondoltunk, gyereknap lévén még meglepjük valamivel. Legolandban nagyon tetszett neki Neuschwanstein kastélya, amit 6 ember 6 hónapig 300.000 db legoból rakott össze. Igy hát némi kitérővel elvittük oda is.
Természetesen urasan, lovas kocsival mentünk fel a kastélyba. Igen sok termet végigjártunk, magyar nyelven hallgattuk, hogy is épült II.Lajos meseszerű kastélya.

Ami tényleg úgy néz ki, mint a Walt Disney mesefilmek elején látható soktornyos kastély.

Hazafelé Bence boldogan, vigyorogva játszott, az élményekről beszélgettünk. Csak azt sajnálta, hogy a hullámvasútról lemaradt. De azt majd itthon pótoljuk.

Búcsúzoul azt mondta, "Köszönöm, hogy elhoztatok ide!" és átölelt minket. Mi csak annyit tudtunk hozzátenni, hogy mi köszönjük, hogy ő hozott el minket ide!

Köszönjük a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola tanulóinak, a Pappas Auto Magyarország Kft-nek és nem utolsó sorban a günzburgi Legoland munkatársainak, hogy segítettek nekünk ismét csodát tenni!

Tihanyi Sándor
kívánság-koordinátor
Günzburg, 2008. május 25.

Archívum


Belépés