Szabina (17 éves, Szolnok)
Az igazi csoda!
Szabina kívánsága az volt, hogy egy wellness hétvégét tölthessen el a családjával közösen egy szállodában... A kívánság június közepén teljesült is a szilvásváradi Szalajka Liget Hotel jóvoltából.
Milyen érdekes is az, amit mi csinálunk. Az elsődleges kimondott, vagy kimondatlan célunk az, hogy a gyerekek megfeledkezzenek a betegségről. Így történt ez most is...
Szombaton délben kimentem a szállodába. Egy nagyon mosolygós kisleánnyal ismerkedtem meg, aki szégyenlősség nélkül azonnal megkezdte élménybeszámolóját - és csak mondta, mondta.
Szabina mindig fel volt mentve testnevelésből, most mégis kerékpározott, és fallabdázott... Szemmel láthatóan nem volt beteg. Nem sokat voltam vele, de láttam, hogy rendkívül boldog, és hagytam, tegye, amihez kedve van. Elbúcsúztunk. Indultak sétálni, én pedig néztem utánuk...
Megint az a jó érzés volt bennem, mint amikor teljesül egy álom, és mosoly marad a nyomában.
Én pedig úgy estem vissza a hétköznapokba, és kezdtem szervezni az új kívánságot, mintha nem lett volna nekem is akkora öröm, mint Szabinának... Teltek a napok, és pénteken megcsörrent a telefonom.
Szabina Anyukája volt.
Nagyon sírt, alig értettem a szavát. Nem tudom elmondani mit éreztem, mint mikor nem tudod eldönteni, hogy álom, vagy ébrenlét alatt történik veled minden...
Azután kezdtem kibogozni. Az első, amit megértettem, ez volt:
- Az intenzív osztályon vagyunk.
- Mi történt? - Kérdeztem elcsukló hangon.
- Kedden felhívtak bennünket, hogy be kell jönni a kórházba - folytatta az anyuka
- És???
- Szabinát megműtötték, találtak donort!
- De hiszen ez nagyszerű! Hogy van?
- Már ébren van, rendben van minden, az orvosokkal is beszéltünk, ezt ők mondták!
Beszélgettünk még, és azt is megbeszéltük, hogy ezt majd megünnepeljük, és így is lesz. Az eszem már mégsem ott járt. Szabinára gondoltam, és az őszinte kis mosolyára. Ami mostantól mindig őszinte lesz, mert másfajta csillogás lesz a szemében.
Mostantól nem kell másmilyennek éreznie magát, és senkinek sem kell aggódnia miatta, csak a természetes módon. Hihetetlen érzés volt. Ordítani tudtam volna, mindenkinek el akartam mesélni. Mert az jutott eszembe, hogy igazi csoda történt... Apró, mégis oly fontos, igen, egy nagyon fontos... megvan!
Szalók Adrienn és Tar Zoltán
Korábbi bejegyzések
Archívum
- Tartalomjegyzék
- Toplista
- 2024
- 2023
- 2022
- 2021
- 2020
- 2019
- 2018
- 2017
- 2016
- 2015
- 2014
- 2013
- 2012
- 2011
- 2010
- 2009
- 2008
- 2007
- 2006
- 2005
- 2004