Ha elmúlik karácsony…

Az év utolsó napjaiban egy különleges kívánságot teljesítettünk. Tudom, hogy mindig ezt írom, de ha végiggondoljuk, akkor nincs két egyforma kívánság, nincs két egyforma gyermek, és nincs két egyforma esemény a mi életünkben. Ezért mind különleges a maga nemében.

Benjámin kívánsága egy elektromos kisautó volt, amit kézzel is lehet működtetni. Amikor megérkeztünk, kissé megilletődve fogadott bennünket, aztán szép lassan oldódott a hangulat. Jómagam is ismerem a jelbeszéd alapjait, amire szükségünk is volt, hiszen ebben érintettek voltak a szülők, és a gyermek is. Mindezek mellett velünk tartott ezen a délutánon Szabados Ibolya jeltolmács, aki nagyon sokat segített.

Most azonban szót kell ejtenünk a délután másik főszereplőjéről, Fett Gábor úrról, aki az Földgázszállító Ztr. -t képviselte. Hiszen ők vették szárnyuk alá ennek a kívánságnak a teljesítését. Mint minden kívánságteljesítésnél, most is adódtak megoldandó feladatok. Ilyen volt ebben az esetben az autó összeszerelése, ami feladta a leckét mindannyiunk számára. Miután az óriási doboz megérkezett a szobába, Benjinek felcsillant a szeme. Kibontottuk, szépen lassan felkerültek az autóra a nélkülözhetetlen tartozékok, a lámpák, a napfénytető, és a multifunkcionális kormány. A végtelen számú alkatrész és csavar okozta káoszban segített nekünk eligazodni Fett Gábor úr. Aki túl azon, hogy képviselte cégét ezen a délutánon, aktívan kivette a részét az összeszerelési munkálatokból. Hiszen a legfontosabb volt, hogy Benjámin elfoglalhassa helyét a kormány mögött.

Egy dolog biztos: szavakkal nehéz lenne leírni, ami tükröződött az arcokon. Azonban itt még nem volt vége, hiszen Fett úr is kapott ajándékot, méghozzá egy saját készítésű rajzot. Abban megegyezett a véleményünk, hogy ez bárminél többet ér. Amikor a rajz átadásra került, nehéz lett volna nem észrevenni azt az érzelmi vihart, ami a szobában eluralkodott mindenkin.

Elbúcsúztam, és elindultam… Közben eszembe jutott egy dal. Melyre már a címben is utaltam. A folytatás így szól: „a szeretet lángja halványabban ég”.

Erre a kedves családra ez biztosan nem igaz.
De nem azért, mert még sosem hallották ezt a dalt.
Számukra teljesen mindegy, hogy milyen nap van. Minden nap ugyanúgy szeretik egymást, ugyanúgy küzdenek Benjiért, és bármit megtesznek, ha a családról van szó.

Amikor karácsony előtt két nappal azon tűnődtem, kinek milyen drága ajándékot vegyek, egy nagyon fontos üzenet hullott az ölembe megint. Talán furcsán hangzik, de megint én kaptam ajándékot.

Íme: a szeretet nem hall… a szeretet nem beszél… de ott van mindenhol…




Köszönjük Szabados Ilona és Fett Gábor aktív közreműködését, segítségét!



Köszönjük a Földgázszállító Ztr. Támogatását!