Krisztián kívánsága az volt, hogy megnézhessen egy Real Madrid meccset. Elmesélte, hogy már 3 éves kora óta nagy Real szurkoló, falujukban klubbot is alakítottak barátaival.

Mivel még nem utazott repülőn, ezért nagyon izgult, de a repülőút kellemesen telt. Péntek este érkeztünk Madridba, ahol a repülőtéren már várt Teschler Mónika, aki segítette a madridi tartózkodásunkat, programjainkat.

Szombat reggel napsütésre ébredtünk, de elég csípős volt az idő. Délelőtt megnéztük sok – sok nevezetességét a spanyol fővárosnak. Megtudtuk, hogy a Thyssen-Bornemisza Múzeum oldalára magyarul van kiírva Liszt Ferenc neve. Felkerestük a Puerta del Solt, ami tőlünk 5 percre volt. Ez a tér a külföldiek kedvenc találkahelye. Itt van a maci-szobor az eperfával, ami Madrid jelképe, és amit már első este megnéztünk karácsonyi fénypompájában is. Az egyik járdán megtaláltuk a nulla km-kő jelet is. Majd egy kis délutáni pihenés következett.
Este kezdődött a várva várt mérkőzés, amit Krisztiánnál jobban senki sem várt. Mónika férje és nagyobbik fia, Diego kísért el minket az esti meccsre. Már kora délután a stadion körül gyülekeztek az árusok, ahol Real Madrid-os mezt, sálakat és egyéb ajándékokat lehetett vásárolni.

20:00-kor kezdődött a rangadó, de már 19:00-kor be lehetett menni bámészkodni, mivel a Santiago Bernabeu Stadion kívül-belül csodálatos látvány.
A Real Madrid hazai pályán nyert, Krisztián nagyon élvezte a mérkőzést, közvetíthette nekem - mint laikusnak - az egész 90 percet.

A mérkőzés után megnéztük Plaza de Cibeles-t, talán Madrid legszebb terét, amit láthattunk nappal és az esti fényében is többször, mert a szállásunk nem volt messze a tértől.

Vasárnap már ismét izgalommal keltünk, mert ezen a napon indultunk Santiago Bernabeu Stadionba túrára. Csodálatos volt, megtekintettük a múzeumot, rengeteg kép, plakát, video volt. Láttuk Puskás focicipőjét is. Az összes eddig nyert kupát megnéztük, és az arcképcsarnokot is. Utána megnézhettük a VIP páholyt és lementünk a kispadhoz is. Végül a játékos lejárón keresztül az öltözőbe jutottunk. Utána a sajtószobában fotóztunk, és végül utolsó állomásként a háromszintes Real Madrid áruházba érkeztünk.

/ 5

Késő délutánig tartott ez a program, de még nem fejeződött be a napunk, mert tovább mentünk a város nevezetességeit megnézni: pl. egy szoborcsoportot, ami nagyon megtetszett Krisztiánnak. A téren, a szökőkút mellett, középen áll Miguel de Cervantes, spanyol író és költő emlékműve: Rocinantén lovagló Don Quiote mellett a szamaragoló Sancho Panza halad.
Madridban van egy pályaudvar, Atocha pályaudvar, Madrid pálmaháza, ahol a váróterem fedett részében üvegházszerű teret alakítottak ki. Egy 4000 négyzetméteres trópusi kert található ebben a szép építményben. Különös lakói a teknősök, akik lustán hevernek a tóban.

Sajnos elérkezett az utolsó, hétfői napunk is Madridban, ami ismét nem volt pihenés, mert még mindig volt mit megnézzünk! Ellátogattunk a Királyi Palotához, majd megnéztük a bikaviadal arénát - Plaza de Toros de Las Ventast - a világ legnagyobb bikaviadal arénáját, ami 25000 ülőhellyel rendelkezik.

Fáradtan, de élményekkel és boldogsággal gazdagon ültünk fel a repülőgépre, ahol Krisztián elmondta nekem, hogy neki annyira megtetszett a város és az egész spanyol légkör, hogy ha befejezte tanulmányait itt szeretne élni. Ha nem is sikerül, akkor minden egyes pillanat és kép a szívében és a fejében megmarad örökre!
Így legyen!!