Fruzsina (14 éves, Szigetszentmiklós)
Fruzsina saját beszámolója az utazásról:
A legszebb álmom vált valóra Dániában a Csodalámpa segítségével. Két éve minden vágyam az volt, hogy eljussak Koppenhágába, és mivel zenerajongó vagyok, az Operaház is nagyon vonzott.
Már a repülés is óriási élmény volt, hiszen még sohasem repültünk anyukámmal. Összesen négyszer éltük át a felszállás izgalmas perceit. Dánia partjai gyönyörűek voltak a repülőgép ablakából, de megérkezve ebbe a boldog országba, minden perc fantasztikus volt. Nagyon tetszett a rengeteg kerékpáros, a segítőkész emberek, és már az első este is csodás volt a feldíszített Tivoli-ban, a vidámparkban.
A másnap minden reményemet túlszárnyalta, hiszen a kikötő színes házai után és méltóképpen felkészülve az Operában megnéztük A hattyúk tavát. Engem elsősorban a zene fogott meg, többször néztem a karmestert, mint a színpadot, de a balett-táncosok is nagyon ügyesek voltak, és szép volt a látvány is. Teljesen elvarázsolt maga az épület is, és a tele nézőtérről szinte együtt éltünk a történettel és a zenével.
/ 6
Ezután úgy éreztem, minden vágyam teljesült, de ezen felül is rengeteg élmény várt: a séta a botanikus kertben és a palota előtt, a tengerpart a kis hableánnyal, a Kastellet, a képtár a francia impresszionistákkal (Gaugain és Van Gogh fogott meg legjobban), a piac, a nyüzsgő utcákon való séták mind izgalmasak voltak. Az sem utolsó, hogy megkóstolhattam a legfinomabb dán cukrász- és péksüteményeket, életemben először ehettem sushit friss lazaccal és igazi dán malacsültet.
Mindeközben gyönyörködhettünk a karácsonyra készülődő városban, és ahogy a dánokat, engem sem zavart az eső vagy a szél. Legszívesebben ott maradtam volna még egy hétig, de ez a néhány nap is életre szóló élmény volt számomra.
Örökké hálás leszek a Csodalámpa Alapítványnak és kívánságom támogatóinak, hogy lehetővé tette ezt az utazást. Köszönöm.

kívánság-koordinátor
Koppenhága, 2016.11.05
Kristóf (14 éves, Bükkábrány)
Kristóf nagyon szerény, csendes kamasz fiú. Határozott kéréssel fordult az alapítványhoz. Nemrégen alakították ki szülei a házukba a szobáját, ahol nem volt szobabútora. Így ő elhatározta, hogy azt szeretne, amikor találkoztunk már mutatta is nekem a képet egy Praktikeres katalógusban.
Nagyon meglepődött, amikor a miskolci Praktiker Áruház munkatársa Alföldi Norbert úr és kollégája megjelent a lakásuknál a dobozokkal. Édesanyjával neki is álltak az összeállításnak, amit Kristóf nagyon élvezett, mert így ő maga tudta összeszerelni a várva várt szobabútorát.
Az ünnepélyes kívánságteljesítés ismét meglepetéssel szolgált a nagyfiúnak, mert egy őszi délután a miskolci Praktiker igazgató asszonyával Katona Máriával és Alföldi Norberttel leptük meg, amikor iskolából jött haza.
Búcsúzóul az igazgató asszony megajándékozta egy "Prakti kutyával" is. Kristóf csillogó, hálás tekintettel köszönte meg az ajándékokat.
kívánság-koordinátorok
Bükkábrány, 2016. október 13.
Dominik (8 éves, Baja)
A Csodalámpa Alapítvány egy újabb gyermek kívánságát teljesítette. Dominik kívánsága egy laptop volt. Nem tudta, hogy jövök, ezért nagy meglepetés volt, mikor meglátott és észrevette a kezemben a laptopot rejtő dobozt.
Megértette, hogy édesanyja titokban szervezkedett, ezért jött előbb haza. Kicsomagoltuk a gépet és üzembe helyeztük. Bátyja segített benne, de Dominik is mindent tudott a gépen… Nagyon tetszett neki az új laptopja, mert filmeket is tud nézni és ez az eszköz a kiváló tanulását is tovább segíti.
Remekül elbeszélgettünk és közben végig mosolygott, látszott a nagy öröm az arcán.
Dominik köszöni mindenkinek ezt a remek ajándékot!


kívánság-koordinátor
Baja, 2016.10.27.
Benedek (13 éves, Gyõr)

A 13 éves, Győrben élő Benedek súlyos kórházi kezeléseken van túl. Mivel szeret mozogni, olyan sporteszközt kért a Csodalámpa Alapítványtól, amivel otthonában, a kertben is eltöltheti az idejét. Választása egy Artengo pingpongasztalra esett.
Mikor megérkeztem, még javában folyt az asztal összeszerelése, de utóbb hallottam, ezután a hétvége hátralévő részét a nagyfiú az asztala mellett töltötte, vagyis élvezettel pingpongozott.
Fényképet ugyan magáról nem engedett készíteni, de a komoly sporteszközt szívesen megmutatja az érdeklődőknek.

kívánság-koordinátor
Győr, 2016.10.23.
Andrea (9 éves, Szigetszentmiklós)

Andrea huncutul mosolyogva nézett rám, mikor először találkoztam vele - kiderült, hogy ő már hallott a dzsinn varázserejéről és alig várta, hogy találkozhasson vele. Beszélgetésünk közben az is kiderült, hogy a mindig mosolygós kislányt sok minden érdekli, de amiről már nagyon régóta álmodozik, az egy Samsung okostelefon. Igazi, gyermeki őszinteséggel mesélte el, hogy minden alkalommal anyától kell elkérnie a telefont, ha valakivel beszélni szeretne, vagy a hosszú kezelések alatt valamilyen játékkal szeretné múlatni az időt.
Andi nem is gondolta, hogy nem csak egyetlen dzsinn létezik - mint azt a klasszikus meséből már jól ismerte -, hanem létezik egy gimnázium, ahol sok-sok jószívű, kedves varázsló azon szorgoskodik, hogy az ifjú hölgy álmát megvalósíthassa. Ez a gimnázium a budapesti Eötvös Gimnázium, diákjai örömmel vállalták, hogy "malacperselyüket" kiürítve valóra váltják a kis Andrea titkos álmát…
A gimnázium képviseletében Klug Viktória tanárnő, Pirisi Krisztina és Tóth Bálint diákok lepték meg Andit az ajándékkal a Tűzoltó utcai Klinikán. Nem is tudom, az volt-e a meghatóbb, ahogy a kezelésektől kissé bágyadt pici lány a kis csomag bontogatása közben egyre élénkebbé és vidámabbá vált, vagy az, amilyen szeretettel adták át a diákok az ajándékot kis pártfogoltjuknak.
A gyönyörű, hófehér Samsung telefon beüzemelésében különösen Bálint volt nagy segítségére Andreának és hamar kiderült, hogy a telefon új kis gazdája legalább olyan okos, mint maga a telefon. Andi szinte pillanatok alatt már fotókat is készített az őt körülvevő dzsinnekről, majd vékony ujjacskáját a telefon oldalához illesztve még azt is megmutatta nekünk, hogy a kapott gyönyörűség milyen elegánsan "karcsú".
Az esti vizit miatt lassan búcsúznunk kellett Anditól, aki az izgalomtól és örömtől kipirult arccal, mosolyogva köszönte meg az ajándékot - az pedig valószínűleg már csak nekem tűnt fel, hogy a kis tündérlány külön, "titkos" szemvillanással köszönte meg Bálintnak a profi, műszaki segítséget.
Kívánunk neked mielőbbi teljes gyógyulást és reméljük kicsi Andrea, hogy a telefon használata legalább annyi örömet szerez majd számodra, mint amilyen örömmel teljesítette a dzsinn a kívánságodat!


kívánság-koordinátor
Budapest, 2016. október 27.
Zorka (3 éves, Veresegyház)


A három éves Zorka Veresegyházán lakik egy szép kertes házban. Nagyon szeret játszani kint a kertben , ezért is kért a Csodalámpától egy kerti csúszdát hintával.
A kívánság teljesítésére egy napos, de hűvös délután került sor. De Zorka nem bánta, hogy jól fel kellett öltöznie, vidáman játszott már bátyjával az új csúszdán, amikor megérkeztünk Gábriel Péter úrral, aki a kívánságot teljesítette. Zorka nagyon örült nekünk és boldogan köszönte meg a csúszdát.
Drága Zorka, mielőbbi gyógyulást kívánunk, és hogy legyen nagyon sok örömed az ajándékban!
kívánság-koordinátor
Veresegyháza, 2016.10.28.
Máté (9 éves, Miskolc)
Máté harmadik osztályos tanuló a Kazinczy Általános Iskolában, amely két tannyelvű, ő angolul tanul, amit nagyon szeret, és amiből kitűnő. A másik kedvenc tantárgya a matematika!
Nagy kedvence a számítógép, ami eddig nem volt neki. Amikor megtudta, hogy lehet egy kívánság, szinte azonnal rávágta: asztali számítógépet szeretne nagy monitorral, fejhallgatóval! És ez a kívánság nagyon gyorsan teljesült…
Máté boldogságától csak a meglepettsége volt nagyobb az ajándékozás pillanatában, amit sajnos nem is sikerült megörökíteni igazán a képeken! Én is nagyon boldog vagyok, amiért a kisfiú arcára ilyen boldogságot tudtam varázsolni!


kívánság-koordinátor
Miskolc, 2016.10.17.
László (3 éves, Felsőmocsolád)

Lacika egy fa játszóteret kért a Csodalámpa Alapítványtól, mikor megérkeztem hozzájuk, épp húgával játszott az udvaron…
Édesanyja elém sietett, és beengedett. Együtt megcsodáltuk a játszóteret, amit Lacika addigra már birtokba is vett, minden részét többször is kipróbált! Ahogy láttam, a csúszda a kedvence. Néhány fényképet elkészítettünk, melyen néha testvérével, néha egyedül látszik. Mikor elköszöntem, még mindig nagyon félénk volt, de már integetett nekem.
Még sok boldog, játékkal töltött órát kívánunk, Lacika!
kívánság-koordinátor
Felsőmocsolád, 2016.10.28.
Áron (3 éves, Balatonalmádi)
Áronka még csak hároméves, de nagyon sok időt tölt kórházban, pedig nem szereti a bezártságot. Igazán a szabadban, a kertben szeret játszani, így a Csodalámpa Alapítványtól egy kerti játszóházikót, ahogy ő nevezte bunkert kért.
A játék kitelepítése nagy örömet szerzett a kisfiúnak és azóta, ha csak teheti, sokat játszik ott.


kívánság-koordinátor
Szentkirályszabadja, 2016.10.04.
Álmos (6 éves, Budapest)

Amikor Álmos pici korában súlyos műtéten és azt követően hosszú hónapokig tartó kezeléseken esett át, akkor a kórházban az unalmas és eseménytelen várakozásokat nem lehetett mással kitölteni, csak tévénézéssel. Az édesapjával a kórteremben az amerikai focimérkőzések ismétléseit nézték, így már kis korától szinte ismerte a külföldi nagy játékosokat. Amikor nagyobb lett, a szüleivel több Magyar Amerikai Futball Válogatott meccsre is kilátogattak, de ő idővel ennél többet szeretett volna, közelről megismerni a játékosokat, és részt venni velük együtt az edzésükön. A Magyar Amerikai Futball Szövetség segített megszervezni, hogy a válogatott Belgium elleni mérkőzése előtt az edzésen ott lehessen Álmos is, és erejéhez mérten részt vegyen a gyakorlatokon.
A budapesti Építők pályáján találkoztunk, ahova egymás után érkeztek a nagyobbnál nagyobb, magasabbnál magasabb sportolók, számuk közelített az 50-hez, kezükben hatalmas táskák, benne a sisak és a műanyag váll-lapok. Álmosnak is volt már saját sisakja, egy weboldalon vásárolták a törött, de a kisfiúnak teljesen megfelelő fejfedőt. Így szinte felkészülve vártuk a találkozót. Amikor mindenki megérkezett, Grátz Vilmos szövetségi kapitány és Kovács Sándor edző köszöntötte a vendégeket, majd Álmos egy mezt kapott a csapattól ajándékba. Így már teljes tagként ő is beállhatott az edzésre. Eleinte kicsit félénken, csak távolról nézte a fiúk gyakorlatait, majd szép lassan ő is részese lett a délelőtti programnak, helyzetgyakorlatoknak. Volt védő és támadó, cselezgetett, boxzsákot döntött, szóval igazi amerikai focista lehetett egy kis időre. Bár csak egy kis közös edzésről volt szó, szinte a fiúkkal együtt sportolta végig a délelőttöt. Persze a végére jócskán elfáradt, de a kiérkező média képviselőinek egymás után többször is elmondta, hogy nagyon tetszik neki ez a program, s ha nagyobb lesz, biztos, hogy edzésekre is jár majd. Ezután nem maradt más hátra, mint közös csatakiáltás és jókívánságok a hétvégi magyar-belga meccsre. Hajrá Álmos, hajrá fiúk!
A történet itt nem ért véget, a család elment a hétvégi mérkőzésre is Székesfehérvárra, ahol Álmos megint együtt melegíthetett a focistákkal, sőt, az ő kezdőrúgásával indulhatott a meccs.
/ 5

Budapest, 2016. október 23.
Meliton (7 éves, Göncruszka)
Melton egy biciklit kért a Csodalámpától, mert nagyon szeret kint lenni a szabadban a barátaival. Régi biciklijét kinőtte, ezért nagyon örült, amikor megtudta, hogy az alapítvány teljesíti a kívánságát, és hamarosan egy igazán komoly biciklit kaphat ...
A kisfiú édesapjával érkezett a kórházi kontrollra, de nem sejtette, hogy az ajándékával térhet haza. Meliton, amint kibontotta a dobozból a biciklit, össze is akarta szerelni, de sajnos nem volt hozzá megfelelő szerszám, így csak otthon tudott ráülni és kipróbálni azt.
Az összeszerelés gyorsan történt, mert még aznap délután meg is kaptam a képeket a boldog biciklitulajdonostól.
A kisfiú üzeni, hogy szuper gyors a bicikli és köszöni mindenkinek, aki segített.
/ 3

kívánság-koordinátor
Debrecen, 2016. 09. 29.
Benjamin (13 éves, Pápa 4. p.)
A 13 éves Benjámin betegsége miatt sok időt tölt tévénézéssel, így kívánsága egy nagyképernyős TV lett, amelyen még játszani is lehet.
Nem volt könnyű megszervezni a találkozót úgy, hogy igazi meglepetést tudjunk szerezni, de sikerült. Azon a napon kellett volna orvosi kontrollra érkeznie a kórházba, amikorra terveztük a TV átadását...
Gondolkodtunk, hogyan lehetne még emlékezetesebbé tenni számára ezt a napot. Orvosával és szüleivel szövetkeztünk, igazi meglepetést szerezve, otthonában leptük meg a nagyfiút.
Megjelent " csodacsapatunk", egy kiszállásos szakrendelés tartottunk, élünkön Reiter Éva főorvosnővel, aki a nagyfiú kezelőorvosa. A rendkívüli „rendelésünk” terápiája, az örömszerzés volt.
Benjamin meglepődve, csodálkozva s nagy szeretettel fogadott bennünket, öröme óriási volt.
A család köszönetét fejezte ki a támogatóknak, a Csodalámpa Alapítványnak, hogy beteg gyermeküknek ilyen csodában lehetett része.
/ 3

kívánság-koordinátorok
Veszprém, 2016.10.10.
Kristóf (14 éves, Körmend)
4 fiú, de egy álom: élőben látni egy FC Barcelona meccset! Ráadásul közülük Adriánt a szülei egészen Ferihegyig "altatták" – csak az elutazás napján tudta meg a nagy hírt: repül Barcelonába! Egyik fiú sem ült még repülőn, és amikor a gép elrugaszkodott, akkor tudatosult bennük, hogy ez a CSODA velük történik meg!
Pénteken késő este érkeztünk Barcelonába, és aki az izgalmak ellenére tudott, az aludt egy nagyot. Másnap délelőtt sétálgattunk a város híres főutcáján a Ramblán egészen a kikötőig, de siettünk vissza a szálláshelyünkre, hogy még a délutáni meccs előtt a fiúk teljes Barca-s díszbe öltözzenek. Az internetről már megtudtuk, hogy ugyan Messi sérült volt, de CSODÁK CSODÁJÁRA mégis játszani fog! A Camp Nou-hoz gyalog mentünk, és már a szálloda közvetlen közelében becsatlakoztunk a stadion felé tartó emberáradatba. Először csak egy "patakocskában" meneteltünk, de ahogy az utcák összefutottak, egyre nagyobb lett a folyam. A hangulat nagyon barátságos volt – fiatal szülők mentek mellettünk kicsi gyerekekkel, mintha csak piknikezni indultak volna. Erről jut eszembe, hogy 3 napig voltunk a városban, ahol ezt megelőzően és utána is esett az eső, de erre a pár napra kisütött a nap, és 25 fokos "CSUDA" meleg volt! A stadionban az egyik szögletzászló közelében foglaltuk el az ülőhelyeinket. A levegőben harapni lehetett egy érzést, ami nem csak azért volt annyira intenzív, mert a világ egyik legnagyobb stadionjában voltunk telt házzal, hanem azért is, mert a város, a klub és a Camp Nou a katalánok szívének középpontjában van. Így ez az intenzív érzés a szeretet volt. Azon már annyira NEM IS CSODÁLKOZTUNK, hogy a házigazda csapat játékosai a mi szögletzászlónknál melegítettek! Messi nem jött be az első félidőben, de a Barca így is 3 gólt lőtt a Deportivo-nak. A második félidőben már arra a kapura támadtak a katalánok, ahol mi ültünk, és Neymar az orrunk előtt mutatta be CSODÁLATOS cseleit. Nemsokára beállt Messi is, és nem kellett sokat várni, hogy megszerezze a 4. gólt is, ami már a végeredményt is jelentette. A katalánok kedélyállapota egy időre be lett biztosítva, mindenki euforikusan jött ki a stadionból a város forgalmát több kilométeres körzetben megbénítva.
Másnap már ismerősként mentünk vissza a stadionhoz, de most a múzeumot és a kulisszák mögötti területeket néztük meg. Elképesztő mennyiségű relikvia, kupa, aranycipő és aranylabda koncentrálódik ott egy helyen. Megnézhettük az öltözőket, a sajtószobát, a közvetítő állásokat, a kispadokat és karnyújtásnyira kerültünk a gyephez is. A fiúk Barcás ruhadarabjainak, kiegészítőinek és ajándéktárgyainak számai ezen a napon hatványozódtak. Az már csak hab volt a tortán, hogy lementünk a város egyik homokos tengerpartjára, mert melegen sütött a nap, és a fiúk itt találkoztak először a tengerrel is. Nem állhatták meg, hogy ne menjenek bele. Október közepén szerintem ez még ott is CSODA!
Az utolsó fél napban még kirándultunk egyet Gaudi híres alkotásai között, de igazából minden gyerek gondolata csak a körül forgott, hogy de jó lenne még maradni, még több meccset, még több gólt látni! Ugyan ez a CSODA is 3 napig tartott, de biztos vagyok benne, hogy örök nyomokat hagyott a fiúk emlékezetében, és ezt még az unokáiknak is mesélni fogják!
/ 4
Köszönjük a Hilton Budapest City képviseletében Balatoni Kovács Andreának a közreműködést, segítségével a a meccs napján a csodalámpás csapat Mónika Liminana szervezésében a barcelonai partnerszállodától előre elkészített fiknikdobozokban finom uzsonnát kapott.


kívánság-koordinátor
Barcelona, 2016.október 16.
Dávid (13 éves, Sajólád)
4 fiú, de egy álom: élőben látni egy FC Barcelona meccset! Ráadásul közülük Adriánt a szülei egészen Ferihegyig "altatták" – csak az elutazás napján tudta meg a nagy hírt: repül Barcelonába! Egyik fiú sem ült még repülőn, és amikor a gép elrugaszkodott, akkor tudatosult bennük, hogy ez a CSODA velük történik meg!
Pénteken késő este érkeztünk Barcelonába, és aki az izgalmak ellenére tudott, az aludt egy nagyot. Másnap délelőtt sétálgattunk a város híres főutcáján a Ramblán egészen a kikötőig, de siettünk vissza a szálláshelyünkre, hogy még a délutáni meccs előtt a fiúk teljes Barca-s díszbe öltözzenek. Az internetről már megtudtuk, hogy ugyan Messi sérült volt, de CSODÁK CSODÁJÁRA mégis játszani fog! A Camp Nou-hoz gyalog mentünk, és már a szálloda közvetlen közelében becsatlakoztunk a stadion felé tartó emberáradatba. Először csak egy "patakocskában" meneteltünk, de ahogy az utcák összefutottak, egyre nagyobb lett a folyam. A hangulat nagyon barátságos volt – fiatal szülők mentek mellettünk kicsi gyerekekkel, mintha csak piknikezni indultak volna. Erről jut eszembe, hogy 3 napig voltunk a városban, ahol ezt megelőzően és utána is esett az eső, de erre a pár napra kisütött a nap, és 25 fokos "CSUDA" meleg volt! A stadionban az egyik szögletzászló közelében foglaltuk el az ülőhelyeinket. A levegőben harapni lehetett egy érzést, ami nem csak azért volt annyira intenzív, mert a világ egyik legnagyobb stadionjában voltunk telt házzal, hanem azért is, mert a város, a klub és a Camp Nou a katalánok szívének középpontjában van. Így ez az intenzív érzés a szeretet volt. Azon már annyira NEM IS CSODÁLKOZTUNK, hogy a házigazda csapat játékosai a mi szögletzászlónknál melegítettek! Messi nem jött be az első félidőben, de a Barca így is 3 gólt lőtt a Deportivo-nak. A második félidőben már arra a kapura támadtak a katalánok, ahol mi ültünk, és Neymar az orrunk előtt mutatta be CSODÁLATOS cseleit. Nemsokára beállt Messi is, és nem kellett sokat várni, hogy megszerezze a 4. gólt is, ami már a végeredményt is jelentette. A katalánok kedélyállapota egy időre be lett biztosítva, mindenki euforikusan jött ki a stadionból a város forgalmát több kilométeres körzetben megbénítva.
/ 3
Másnap már ismerősként mentünk vissza a stadionhoz, de most a múzeumot és a kulisszák mögötti területeket néztük meg. Elképesztő mennyiségű relikvia, kupa, aranycipő és aranylabda koncentrálódik ott egy helyen. Megnézhettük az öltözőket, a sajtószobát, a közvetítő állásokat, a kispadokat és karnyújtásnyira kerültünk a gyephez is. A fiúk Barcás ruhadarabjainak, kiegészítőinek és ajándéktárgyainak számai ezen a napon hatványozódtak. Az már csak hab volt a tortán, hogy lementünk a város egyik homokos tengerpartjára, mert melegen sütött a nap, és a fiúk itt találkoztak először a tengerrel is. Nem állhatták meg, hogy ne menjenek bele. Október közepén szerintem ez még ott is CSODA!
Az utolsó fél napban még kirándultunk egyet Gaudi híres alkotásai között, de igazából minden gyerek gondolata csak a körül forgott, hogy de jó lenne még maradni, még több meccset, még több gólt látni! Ugyan ez a CSODA is 3 napig tartott, de biztos vagyok benne, hogy örök nyomokat hagyott a fiúk emlékezetében, és ezt még az unokáiknak is mesélni fogják!
Köszönjük a Hilton Budapest City képviseletében Balatoni Kovács Andreának a közreműködést, segítségével a meccs napján a csodalámpa csapat Mónica Liminana szervezésében a barcelonai partnerszállodától előre elkészített piknikdobozokban finom uzsonnát kapott.


kívánság-koordinátor
Barcelona, 2016.október 16.
Bálint (15 éves, Sárvár)
4 fiú, de egy álom: élőben látni egy FC Barcelona meccset! Ráadásul közülük Adriánt a szülei egészen Ferihegyig "altatták" – csak az elutazás napján tudta meg a nagy hírt: repül Barcelonába! Egyik fiú sem ült még repülőn, és amikor a gép elrugaszkodott, akkor tudatosult bennük, hogy ez a CSODA velük történik meg!
Pénteken késő este érkeztünk Barcelonába, és aki az izgalmak ellenére tudott, az aludt egy nagyot. Másnap délelőtt sétálgattunk a város híres főutcáján a Ramblán egészen a kikötőig, de siettünk vissza a szálláshelyünkre, hogy még a délutáni meccs előtt a fiúk teljes Barca-s díszbe öltözzenek. Az internetről már megtudtuk, hogy ugyan Messi sérült volt, de CSODÁK CSODÁJÁRA mégis játszani fog! A Camp Nou-hoz gyalog mentünk, és már a szálloda közvetlen közelében becsatlakoztunk a stadion felé tartó emberáradatba. Először csak egy "patakocskában" meneteltünk, de ahogy az utcák összefutottak, egyre nagyobb lett a folyam. A hangulat nagyon barátságos volt – fiatal szülők mentek mellettünk kicsi gyerekekkel, mintha csak piknikezni indultak volna. Erről jut eszembe, hogy 3 napig voltunk a városban, ahol ezt megelőzően és utána is esett az eső, de erre a pár napra kisütött a nap, és 25 fokos "CSUDA" meleg volt! A stadionban az egyik szögletzászló közelében foglaltuk el az ülőhelyeinket. A levegőben harapni lehetett egy érzést, ami nem csak azért volt annyira intenzív, mert a világ egyik legnagyobb stadionjában voltunk telt házzal, hanem azért is, mert a város, a klub és a Camp Nou a katalánok szívének középpontjában van. Így ez az intenzív érzés a szeretet volt. Azon már annyira NEM IS CSODÁLKOZTUNK, hogy a házigazda csapat játékosai a mi szögletzászlónknál melegítettek! Messi nem jött be az első félidőben, de a Barca így is 3 gólt lőtt a Deportivo-nak. A második félidőben már arra a kapura támadtak a katalánok, ahol mi ültünk, és Neymar az orrunk előtt mutatta be CSODÁLATOS cseleit. Nemsokára beállt Messi is, és nem kellett sokat várni, hogy megszerezze a 4. gólt is, ami már a végeredményt is jelentette. A katalánok kedélyállapota egy időre be lett biztosítva, mindenki euforikusan jött ki a stadionból a város forgalmát több kilométeres körzetben megbénítva.
Másnap már ismerősként mentünk vissza a stadionhoz, de most a múzeumot és a kulisszák mögötti területeket néztük meg. Elképesztő mennyiségű relikvia, kupa, aranycipő és aranylabda koncentrálódik ott egy helyen. Megnézhettük az öltözőket, a sajtószobát, a közvetítő állásokat, a kispadokat és karnyújtásnyira kerültünk a gyephez is. A fiúk Barcás ruhadarabjainak, kiegészítőinek és ajándéktárgyainak számai ezen a napon hatványozódtak. Az már csak hab volt a tortán, hogy lementünk a város egyik homokos tengerpartjára, mert melegen sütött a nap, és a fiúk itt találkoztak először a tengerrel is. Nem állhatták meg, hogy ne menjenek bele. Október közepén szerintem ez még ott is CSODA!
Az utolsó fél napban még kirándultunk egyet Gaudi híres alkotásai között, de igazából minden gyerek gondolata csak a körül forgott, hogy de jó lenne még maradni, még több meccset, még több gólt látni! Ugyan ez a CSODA is 3 napig tartott, de biztos vagyok benne, hogy örök nyomokat hagyott a fiúk emlékezetében, és ezt még az unokáiknak is mesélni fogják!
/ 4

Köszönjük a Hilton Budapest City képviseletében Balatoni Kovács Andreának a közreműködést, segítségével a meccs napján a csodalámpás csapat Mónica Liminana szervezésében a barcelonai partnerszállodától előre elkészített piknikdobozokban finom uzsonnát kapott.



kívánság-koordinátor
Barcelona, 2016.október 16.
Adrián (9 éves, Villány)
4 fiú, de egy álom: élőben látni egy FC Barcelona meccset! Ráadásul közülük Adriánt a szülei egészen Ferihegyig "altatták" – csak az elutazás napján tudta meg a nagy hírt: repül Barcelonába! Egyik fiú sem ült még repülőn, és amikor a gép elrugaszkodott, akkor tudatosult bennük, hogy ez a CSODA velük történik meg!
Pénteken késő este érkeztünk Barcelonába, és aki az izgalmak ellenére tudott, az aludt egy nagyot. Másnap délelőtt sétálgattunk a város híres főutcáján a Ramblán egészen a kikötőig, de siettünk vissza a szálláshelyünkre, hogy még a délutáni meccs előtt a fiúk teljes Barca-s díszbe öltözzenek. Az internetről már megtudtuk, hogy ugyan Messi sérült volt, de CSODÁK CSODÁJÁRA mégis játszani fog! A Camp Nou-hoz gyalog mentünk, és már a szálloda közvetlen közelében becsatlakoztunk a stadion felé tartó emberáradatba. Először csak egy "patakocskában" meneteltünk, de ahogy az utcák összefutottak, egyre nagyobb lett a folyam. A hangulat nagyon barátságos volt – fiatal szülők mentek mellettünk kicsi gyerekekkel, mintha csak piknikezni indultak volna. Erről jut eszembe, hogy 3 napig voltunk a városban, ahol ezt megelőzően és utána is esett az eső, de erre a pár napra kisütött a nap, és 25 fokos "CSUDA" meleg volt! A stadionban az egyik szögletzászló közelében foglaltuk el az ülőhelyeinket. A levegőben harapni lehetett egy érzést, ami nem csak azért volt annyira intenzív, mert a világ egyik legnagyobb stadionjában voltunk telt házzal, hanem azért is, mert a város, a klub és a Camp Nou a katalánok szívének középpontjában van. Így ez az intenzív érzés a szeretet volt. Azon már annyira NEM IS CSODÁLKOZTUNK, hogy a házigazda csapat játékosai a mi szögletzászlónknál melegítettek! Messi nem jött be az első félidőben, de a Barca így is 3 gólt lőtt a Deportivo-nak. A második félidőben már arra a kapura támadtak a katalánok, ahol mi ültünk, és Neymar az orrunk előtt mutatta be CSODÁLATOS cseleit. Nemsokára beállt Messi is, és nem kellett sokat várni, hogy megszerezze a 4. gólt is, ami már a végeredményt is jelentette. A katalánok kedélyállapota egy időre be lett biztosítva, mindenki euforikusan jött ki a stadionból a város forgalmát több kilométeres körzetben megbénítva.
Másnap már ismerősként mentünk vissza a stadionhoz, de most a múzeumot és a kulisszák mögötti területeket néztük meg. Elképesztő mennyiségű relikvia, kupa, aranycipő és aranylabda koncentrálódik ott egy helyen. Megnézhettük az öltözőket, a sajtószobát, a közvetítő állásokat, a kispadokat és karnyújtásnyira kerültünk a gyephez is. A fiúk Barcás ruhadarabjainak, kiegészítőinek és ajándéktárgyainak számai ezen a napon hatványozódtak. Az már csak hab volt a tortán, hogy lementünk a város egyik homokos tengerpartjára, mert melegen sütött a nap, és a fiúk itt találkoztak először a tengerrel is. Nem állhatták meg, hogy ne menjenek bele. Október közepén szerintem ez még ott is CSODA!
Az utolsó fél napban még kirándultunk egyet Gaudi híres alkotásai között, de igazából minden gyerek gondolata csak a körül forgott, hogy de jó lenne még maradni, még több meccset, még több gólt látni! Ugyan ez a CSODA is 3 napig tartott, de biztos vagyok benne, hogy örök nyomokat hagyott a fiúk emlékezetében, és ezt még az unokáiknak is mesélni fogják!
/ 3


kívánság-koordinátor
Barcelona, 2016.október 16.
Zara (6 éves, Kiskőrös)
Zara túl van a hosszú ideig tartó kezeléseken és éli az óvodások vidám életét. Kívánsága egy kihúzható ágy volt, ahová anyukája is mellé bújhat, amikor a kislány rosszat álmodik és fél.
Zara anyukájával megbeszéltem, hogy ebéd után elhozza Zarit az oviból, hogy a délutáni pihenőjét már az új ágyban tölthesse. Megérkezésemkor Zari nagyon örült, azonnal megmutatta az új ágyacskáját, amit a szobájában állítottak fel a szülei.
Belefeküdt és ott szenderedett el. Sok szép „rózsaszín” álmok kívánunk neki!
kívánság-koordinátor
Kiskőrös, 2016. szeptember 13.
László (16 éves, Miskolc)
Laci 7 éves korában, még kicsi gyerekként élt át egy súlyos betegséget, amit mára már el is felejtett volna, de nem tudta, mivel hosszú évek tünetmentessége után, ma már 16 évesen, ismét diagnosztizálták nála a kórt.
Laci érzelmek viharában megküzdve önmagával, újból elkezdte küzdelmét a betegséggel…
Sajnos a szürke hétköznapok nehezen telnek egy kórházi ágyhoz kötve, ezért úgy gondolta, átmeneti elfoglaltságot találna, ha lenne egy jól működő laptopja, ami pillekönnyű, az ágyban is egyszerűen kezelhető.
Ilyen laptopot kapott Laci a Csodalámpa Alapítványtól.

Tatárné Csonka Zuzsanna
kívánság-koodinátorok
Miskolc, 2016.10.03.
Dávid Viktor (8 éves, Selyeb)
A Selyeb községben élő Dávid egy kis örökmozgó kisfiú. Igazán lekötni csak a filmnézéssel, és netes játékokkal lehet. A Csodalámpától ezért egy laptopot kért, amin filmeket nézegethet és játszhat otthonában illetve a hosszú kórházi tartózkodások alatt, míg ágyhoz lesz kötve.
Nem sokkal Dávid 8. születésnapja után a Csodalámpa Dzsinnje elvitte számára a régen várt laptopot. A kicsi fiú nagy örömmel és izgatottan bontogatta ki a csomagot, amiben az ajándéka volt.
Amikor meglátta, mit is rejt a doboz, széles mosollyal nyugtázta, mennyire boldog. Azonnal kipróbálta új szerzeményét.

Adorján László
kívánság-koordinátorok
2016. október 14.
Dávid (17 éves, Szombathely)
Dávid e-book olvasót kért a Csodalámpától. A nagyfiú nagyon jó tanuló, kedvenc tantárgyai a kémia, biológia, továbbtanulása is ezekhez kapcsolódik. Még nem tudja biztosan, hogy orvosnak vagy vegyészmérnöknek jelentkezik. Jelenleg gőzerővel készül az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre.
Dávid Star Wars rajongó, az eddig megjelent Star Wars könyveket elolvasta, az új e-book olvasóra pedig könnyedén le tudja tölteni a könyveket. Dávid elmondta, hogy a történet sokkal összetettebb, mint amit a filmekben láthattunk.
Dávid nagyon örült a szuper e-book olvasónak!

kívánság-koordinátor
Szombathely, 2016. szeptember 23.
Previous posts
- Enzó (3 éves, Üröm)
- Dávid (15 éves, Tiszaalpár)
- Dalma (14 éves, Tiszanagyfalu)
- Bence (8 éves, Kecskemét)
- Zalán (8 éves, Marcaltő)
- Luca (13 éves, Szombathely)
- Leonardó Richárd (10 éves, Semjén)
- Gergő András (16 éves, Orosháza)
- Boglárka (13, Kistarcsa)
- Zalán (4 éves, Hajdúszoboszló)
- Rikárdó (15 éves, Rudabánya)
Archive
- Table of Contents
- Greatest Hits
- 2025
- 2024
- 2023
- 2022
- 2021
- 2020
- 2019
- 2018
- 2017
- 2016
- 2015
- 2014
- 2013
- 2012
- 2011
- 2010
- 2009
- 2008
- 2007
- 2006
- 2005
- 2004