Előre megbeszélt időpontban találkoztam az FGSZ munkatársaival, két kedves hölggyel, Anitával és Adriennel a Gödre nevű faluban, Adris lakóhelyén. Együtt mentünk a kisfiúhoz, aki már várt minket édesanyjával és a testvéreivel.

Én már egyszer találkoztam vele, így nem voltunk mind ismeretlenek számára. Kérdésemre elmondta, hogy már az elején tudta, hogy kik vagyunk, és nagyon várta ezt a pillanatot. A kívánsága egy laptop volt, amint a csomagból előkerült a masina, arca kivirult.

Az ajándékozás után egy bő fél órát segítettem neki programokat installálni, és magyarázni, hogy mi hogy működik. Ezen információk egy részével már tisztában volt, és a lakhelyén és az iskolában is fog tudni segítséget kérni. A laptopnak azért is veszi nagy hasznát, mert kézzel nem tud írni, így ez egy nagy segítség a tanulmányai végzésében. Azt is mondta, hogy nem tudja, hogy mennyire látszik rajta az öröm, de valójában nagyon boldog.

Köszönjük a Földgázszállító Zrt. támogatását,
Gáspár Adriennek, Tamás Anitának a kívánság személyes teljesítését!

Nikoletta komoly nagylány, aki betegsége miatt "kicseppent" az iskolai mindennapokból, a tanulásból és a baráti találkozásokból.

Alapítványunktól laptopot kért, amivel javíthat ezen a helyzeten...

A számítógépet egy budapesti kontrollvizsgálat alkalmával adhattuk át Nikolettának.
A találkozásra a Tűzoltó utcai klinikán került sor, ahol a kamaszok szótlanságával fogadta az ajándékot, de szemén azrét látszott, mennyire örül.
Biztosan jó helyre, értő kezekbe került ez a „masina”, Nikolett a kicsomagolás után azonnal elkezdte a készülék beüzemelését.

Nikoletta nevében is köszönjük a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. és a Marriott Hotel Budapest vezetőinek és munkatársainak támogatását.

Márkó még csak 5 éves volt, amikor azt kérte a Csodalámpától: szeretne a Tankcsapda együttessel találkozni. Így várnia kellett még egy évet, majd amikor már teljesíthető lett volna a kérése, az együttes koncertbeosztásai miatt nehezen tudtunk időpontot egyeztetni. Azután egyszer csak minden összejött…

A találkozót a Hungaroringen sikerült megszervezni, a 25 éves születésnapját ünneplő Tankcsapda első magyarországi fellépésén. A zenekar tagjai még délután, a koncert előtt fogadták Márkót, aki ajándékokat is kapott: Tankcsapda-naptárat, dedikált CD-ket, valamint egy gitárpengetőt. Márkó elmesélte, hogy Ő is gitározik, ráadásul több Tankcsapda-dalt is el tud játszani.

Még a próba és a koncert előtt Márkó felmehetett a színpadra, megnézhette, hogy hol énekel Lukács Laci, hol gitározik Sidlovics Gábor „Sidi” és hol dobol Fejes Tomi, így azt is közelről láthatta, ahogy a hangszereket behangolják. Ezután azt is megengedték a fiúk, hogy a zenekar próbáját végignézhesse.

A találkozó végén Márkónak az esti nagykoncertbe is sikerült bepillanthatnia, aki átélhette, milyen az, amikor a hatalmas nézőközönség együtt énekli a dalokat az együttessel.

Köszönjük Bakó Csaba menedzsernek és a Tankcsapda együttesnek, hogy teljesítették Márkó kívánságát,
aki bepillantást nyerhetett a színpad világában folyó munkálatokba is.

/ 4

A 16 éves József építész szeretne lenni.

Persze előbb még be kell fejezze tanulmányait a szakközépiskolában, le kell érettségizzen, utána lehet megcélozni a BME építész vagy statikus karát.

Betegsége miatt jó néhány hónapot ki kellett hagyjon a tanulásból, ezt az időt és főleg a tananyagot azonban gőzerővel próbálja behozni, sok vizsgát tud maga mögött, mert nagyon nem szeretne évet ismételni.

Tanulmányaihoz nagy szüksége van egy jól működő laptopra, ezért magától értetődő volt, hogy ezt kért tőlünk. Arról nem is beszélve, hogy számítástechnikából is vizsgáznia kell, szám szerint hétszer...

Szerencsére igen hamar jelentkezett kedves támogató vágyának teljesítéséhez, így a személyes találkozót kellett csak megszervezzük.
Édesapja, József kérdésünkre elmondta, hogy most már csak két havonta kell a kórházban kontroll vizsgálaton megjelennie, pár hete volt, így a következő budapesti utazás csak júliusban lesz esedékes.
Amikor megtudta, hogy miért kérdezzük, mondta, hogy valamelyik hétvégén szívesen felutaznak Budapestre, ugye hét közben a vizsgák miatt nem lehet.

Örömmel készültünk a mai napra, támogatóink képviseletében Zsuzsa és Zoltán jöttek el a Szamos cukrászdai sütizésre és kívánságteljesítésre.

Józsi nagyon örült a gépnek, a színe – ezüstszürke - különösen tetszett neki. Elfogódottság nélkül mesélt nekünk terveiről, hobbijáról, ami a néptánc.
Az idő gyorsan repült, közel két órát beszélgettünk.

Reméljük, hogy a laptop nagy segítséget jelent az elkövetkező vizsgákhoz és a tanuláshpz és kívánjuk Józsinak, hogy mielőbb gyógyuljon meg.

Köszönjük a Head of Unit, UNHCR Global Service Centre támogatását
és Scrivener Zoltán személyes jelenlétét a kívánság-teljesítésen!

Barni nem készült kisfiúkora óta ejtőernyősnek. Akkor döntötte el, hogy kipróbálja ezt a különleges élményt, a tandemugrást, amikor egy hosszú és komoly betegségből való sikeres felgyógyulást követően lehetősége nyílt, hogy teljesüljön egy kívánsága a Csodalámpa Alapítványnak köszönhetően.

Mivel nekem már kétszer is volt szerencsém átélni a szabadesés semmihez sem hasonlító érzését, örömmel vállaltam, hogy megszervezem Barni ugrását. A szeszélyes áprilisi időjárás nem könnyítette meg a dolgunkat, több halasztás után így végül május elsején, csodaszép napsütéses, enyhén felhős időben találkoztam vele és édesapjával a Siófok-Kiliti repülőtéren. Míg mi Barni apukájával beszélgettünk, őt alaposan felkészítették az ugrásra, kapott egy speciális ejtőernyős ruhát és megismerkedett a tandempilótával, Szőlővel (Szöllősi Jánossal), valamint az ugrását videokamerával és fényképezőgéppel is rögzítő ejtőernyős operatőrrel, Ovival (Ovidiu Balannal).

Rövid várakozás után az ejtőernyősök beszálltak a MI8-as helikopterbe, ami negyed óra alatt 4000 méteres magasságba repítette őket. Mint mindig, a tandemesek, így Barni és Szőlő is az utolsók közt ugrottak ki. Ahogy elhagyták a gépet, Barni is megtapasztalhatta, milyen érzés 45-50 másodpercig szabadon zuhanni, 180-220 km/h-s sebességre gyorsulva, s közben gyönyörködni az alatta térképszerűen elterülő balatoni tájban, a tó hatalmas vízfelületében, az óriási napsárga repceföldekben, a zöld mezőkben és Siófok látképében. 2500 méter zuhanás után, 1500 méteres magasságban Szőlő kinyitotta az ejtőernyőjüket, amit aztán az 5-6 perces ereszkedés alatt Barni is irányíthatott. Az ereszkedést már mi is jól láthattuk a földről, integettünk is nekik. Elsőként Ovi ért földet, majd profin landolt a szélesen mosolygó Barni és Szőlő is.

Sokáig beszélgettünk aztán az ugrásról, Barni elmesélte, hogy szinte nem is félt, talán csak a helikopter ajtajában, az ugrás előtt egy pillanatra. Mint mondta, fantasztikus érzés volt a szabadesés, látni az alattuk elterülő felhőt, majd átzuhanni rajta. Végig nagyon jól érezte magát, élvezte azt is, hogy irányíthatja az ejtőernyőt. Mikor kérdeztem, lesz-e ismétlés, azt válaszolta, ha rajta múlik, biztosan. Úgy fogalmazott, ez az ugrás élete top élményei közt marad örökre.
Nagyon jó érzés volt látni, hogy sikerült örömet okoznunk Barninak.

Köszönet illeti az ejtőernyősöket, Szőlőt és Ovit, valamint Editet, Szőlő feleségét, aki végig segített Barninak.


A kívánság nem teljesülhetett volna a támogató, az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t segítsége nélkül.

/ 4

Marika komoly nagylány, sajnos heti három alkalommal a SOTE Gyermekklinika művese osztályán kell kezelést kapnia.

A tanulásához és a kórházban töltendő sok-sok óra könnyebb elviseléséhez nagy segítség számára a laptop, így hosszas gondolkodás után végül ezt kért alapítványunktól.

A kívánság teljesítésén a támogató képviselője, Vankó Győző úr is jelen volt és nagy szeretettel segített kibontani, beüzemelni a csodálatos új gépet, melynek Marika nagyon örült.

Köszönjük a Magyar Nemzeti Bank támogatását!

Vanessza vágya egy tablet volt. Kérdésünkre, miért is ez a kívánsága, azt válaszolta, hogy játszani szeretne vele, a kórházban sok társának van, akik kölcsönadják neki, ami jó móka.

Megérkezésemkor a nővérek azzal fogadtak, hogy igen csak rosszkedvű a kislány, remélik, hogy az ajándék majd felvidítja.
Amikor találkoztam vele, valóban szomorkásan feküdt a kereveten, azért azt megengedte, hogy leüljek mellé. Az első perctől kezdve úgy beszélgettünk, mintha sok éve ismernénk egymást, kérdeztem, mit gondol, ki vagyok. Mondta, hogy nem tudja.
Erre elmeséltem neki, hogy azt hallottam valakitől, hogy lenne egy nagy-nagy álma.

Nyomban huncut fény költözött a szemébe és azt súgta, hogy valóban lenne egy, amit a Csodalámpától kért. De már ekkor mosolygott.
Amikor elővettem az ajándékot a táskából és átadtam azzal a sok jókívánsággal, amit a Thomas Mann gimnázium diákjai, tanáraik és szüleik küldtek neki, odabújt hozzám és vidáman átölelt, majd szakavatottan bontogatta a csomagot.
A tablet természetsen rózsaszín volt, na nem olyan kislányos, hanem inkább nagylányos árnyalat.

Teljesen oda volt érte és csillogó szemmel mondott köszönetet. Én csak annyit kértem tőle, hogy ígérje meg nekünk, gyorsan meggyógyul és ha lehet, alkalomadtán megmutatja játékát a diákoknak is.

Kívánjuk, hogy a tablet sok örömet szerezzen Neked, Vanessza, és mielőbb légy újra pajtásaiddal.

Köszönjük a budapesti Thomas Mann Gimnázium tanulóinak, tanárainak és szüleiknek a segítséget és támogatást.

Amilyen gyorsan beköszöntött a nyári meleg, olyan hirtelen kaptunk hírt egy kívánságról, amely csak arra vár, hogy mihamarabb teljesítsük. Ami persze nem váratott sokat magára, hiszen sikerült Dáviddal és a családjával összehoznunk 2 nappal későbbre egy találkozót. Azonban – mint azt az édesapától megtudtuk-, ez sem bizonyult elég gyorsnak, mivel Dávid már az időpont egyeztető telefonhívás után számlálta a percet, mikor is érünk oda és veheti kézbe a hőn áhított laptopot.
Egy kis útbaigazítást követően odataláltunk a házhoz, ahol már az ajtóban vártak minket. Egy magas fiatalember fogadott látszólag szenvtelen arccal. Az eddig bontatlan doboz kicsomagolására szinte bíztatni kellett, de inkább csak próbálta leplezni az izgalmát. Abból is látszott mindez, hogy szinte egész idő alatt az édesapjával beszélgettünk, míg Dávid beüzemelte és szemügyre vette az ajándékát.



Nagyon szívélyes fogadtatásban volt részünk a falun élő családnál. Dávid szenvedélyesen szereti a traktorokat és mindent, ami vele együtt jár, legyen szó erdőről, vagy mezőről. Ez a szemlélet a családon is érződött, így megkóstolhattuk a saját kecskéjük tejéből készített túrós süteményt. Sokat viszont nem időztünk náluk, mivel éreztük, hogy Dávid már alig várja, hogy munkának láthasson és minél előbb „belakhassa” az új laptopját, amihez viszont idő és nyugalom szükséges.



Reméljük, hogy az új laptopján tanulás után ezt a beszámolót is fogja olvasni!

További minden jót kívánunk! Használd egészséggel Dávid!

Köszönjük a Szerencsejáték Zrt. támogatását!

Takács Anikó és Potyondi Zsuzsanna
kívánság-koordinátorok
Gic, 2014. május 27.

Levente nagyon szereti az állatokat és az volt a vágya, ha meggyógyul, szeretne "személyesen" találkozni kis kedvencével, egy igazi szurikátával.
Ezért aztán azt kérte a dzsinntől, hogy tesójával Hannával együtt egy egész napot bóklászhasson az Állatkertben, hisz nincs is annál izgalmasabb, mint szembe találkozni a mesék világából is jól ismert hosszúnyakú zsiráffal, a jóllakott elefántot telefántnak becézett ormányossal és a többi kedvenccel - a szurikátáról nem is beszélve!

A látogatás napján még a napocska is Leventéért ragyogott, még az időjárás is "tudta" hogy ezen a napon mindennek úgy kell sikerülnie, ahogy azt Levi szeretné. Belépve az Állatkert kapuján csupán néhány lépést tettünk, mikor megláttuk a Gyűrűsfarkú maki szobrát - ez máris meghatározta az indulási irányt. A szobortól néhány lépésre megláttuk a tüneményes Lemúr majmokat, Levi és Hanna szinte rátapadtak a kerítésre, ámulva nézték ahogy Matyi, Guszti, Mester és Vilma, a kis maki csapat a gondozó kezéből kapkodja a finom csemegét. Sajnos az utolsó falatok lenyelését már nem láthattuk, mert időben kellett a Varázshegyhez érkeznünk, hogy láthassuk az "Állatok akcióban" című programot. Nem bántuk meg, fantasztikusan érdekes volt látni röptében a baglyot, a kormoránt, a héját és a többi száguldozó "ragadozót", amint a fejünk felett süvítettek el a produkció jutalmaként kitűzött zsákmány bekebelezéséért.

A bemutató után még egy ideig ismerkedtünk a Varázshegy kiállítóterében rejtőző számtalan csodával, az Őstenger térben a gyerekek olyan különleges állatokkal ismerkedhettek, amelyek csak Magyarországon láthatók, láttunk tőrfarkú rákokat, különleges medúzákat, élő korallokat, bohóchalakat és még számtalan őstengeri csodát.

A Dínó teraszra és a Neander Völgybe már el sem jutottunk, hisz a dzsinn már ott toporgott a szurikáták sziklás birodalma előtt és alig várta, hogy a kezében szorongatott meglepetést átadhassa Levinek. Mikor a fiatalember megérkezett, a dzsinn átadott neki egy borítékot, amiben ott lapult Kainda, a 2 éves kis nőstény szurikáta - na, nem élő nagyságban, csak a mosolygós fényképe és az oklevél, miszerint Levente "hivatalosan" is örökbe fogadta a kis tüneményt ,Nevelőszülővé vált, ami persze szülői "kötelezettségekkel" is jár: szülői értekezletre kell járnia Levinek, ha mindent tudni akar kis kedvencéről - úgy tűnik, sosem lehet elég korán kezdeni a felelősség vállalását! Levi arckifejezéséből azonban kiderült, cseppet sem bánja az ilyen feladatokat.

Nagyon gyorsan repült az idő és még sok volt a látnivaló. Láttuk az összes "hírességet", a hosszúnyakút, az ormányost, a nagy melegtől teljesen kinyúlt tigriseket, "szafari túrára" indultunk volna egy teljesen lepusztult terepjáróval (nem is jutottunk sehova!), majd a nagy melegből betértünk a még melegebb Pálma házba, ahol találkoztunk Banyával - a hatalmas lajhárral, kicsit távolabb tőle pedig a kis 3 hónapos újszülött lajhár bébivel ismerkedhettek meg a kis kíváncsi tesók.
Persze nem maradhattunk le a Fóka-Móka parádéról sem, így aztán késő dálutánra járt az idő, mikor átjutottunk a Holnemvolt Park-ba. ahol aztán a Barlangvasút és Dzsungel vasút rejtelmes sikátoraiban pihenhették ki a gyerekek az állatkerti gyaloglás fáradalmait. Körülnéztünk még Manófalva házikóiban, jártunk az állatsimogatóban, majd mikor azt hittük, a két kis huncutka már járni sem tud a fáradtságtól, kiderült, hogy beneveznek még egy labirintus túrára is - nem árulom el, melyikük talált ki először a labirintusból, de mindketten nagyon ügyesek voltak.

Drága kicsi Levente, kívánunk Neked nagyon jó egészséget és reméljük még sokáig emlékezni fogsz az Állatkert minden kis-és nagy lakójára, akik valamennyien nagy szeretettel zárták szívükbe a kis hőst és nagy szurikáta rajongót.

Gergely vágya egy igazán jó telefon volt. Kérdésünkre, miért is erre vágyik, csak annyit mondott, hogy ezzel szeretné tartani édesanyjával és családjával, barátaival a kapcsolatot.

Geri semmit nem sejtett abból a meglepetésből, amit a Britannica International School diákjai és tanárai készítettek elő a számára.
Édesanyja, Szilvia is csak annyit mondott neki, hogy iskolalátogatóba mennek.

A szokásos, heti diák- és igazgatói találkozó érdekes bejelentéssel kezdődött, nevezetesen, hogy kis időre új diáktárs érkezett közénk.
A tanulók örömmel adták át Gerinek a várva várt telefont, óriási tapssal is köszöntötték. A nagyfiú szóhoz sem tudott jutni, mosolya és csillogó szeme azonban elárulta meghatottságát.

Kívánjuk, hogy mielőbb gyógyulj meg és sok-sok barátot szerezz telefonod segítségével.

Geri nevében is köszönjük a támogatást a Britannica International School diákjainak, tanáraiknak és szüleiknek.

Mocsonoky Andrea és Patzauer Éva
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2014. május 26.

A Csodalámpa Dzsinnje egy apró, törékeny kislánnyal találkozott a Madarász utcai Gyermekkórházban tavasszal. Amikor elmondta neki, hogy lehet egy kívánsága, amit szívesen teljesítene, az ifjú hölgy nem tétovázott sokáig és már meg is volt a kívánság: „egy televíziót szeretnék a szobámba”.

Dzsinni sem húzta az időt, és hamarosan már jelentkezett is Petra édesanyjánál, hogy találkozott egy kis csapattal, akik szeretnék teljesíteni a kislány kívánságát. Egy kis összeesküvést szőttek, hogy nagy legyen a meglepetés, és egy esős csütörtöki délelőtt a kórházban meglepték Petrát a televízióval.

Valóban nagy volt a csodálkozás, a kislány először szólni sem tudott, de később, ahogy a képek is mutatják, már félénken elmosolyodott.



Kívánjuk Petra, hogy sok szórakoztató és hasznos órát tölts a televízió előtt, és minél előbb gyógyulj meg!

Köszönjük a Fantasma Fehérnemű bolthálózat munkatársainak, hogy hozzájárultak Petra öröméhez!

Petra keresztanyja fényképet küldött

A 10 éves Józsika elmondta, hogy összegyűjtött egy kis pénzt, mert nagyon vágyna egy laptopra. Azt is mondta, hogy még sok ideig kell gyűjtenie, mert a laptop nagyon sokba kerül.Sajnos még hosszú hónapokig kell kórházban tartózkodnia, és olyan jó lenne, ha tudná tartani a kapcsolatot az otthon maradottakkal, mert nagyon hiányoznak..

Meg játszani, zenét hallgatni és filmeket nézni is nagyon jó lenne, és még egy, ami nagyon fontos, hogy sütemény recepteket szeretne letölteni az internetről, mert Ő nagyon szereti a sütiket, aztán majd csak megsütné neki valaki.
Megkérdeztem Tőle, hogy mit szólna hozzá, ha a Csodalámpa Dzsinnje elhozná neki azt a laptopot, amire nagyon vágyik.Nem hitte el, hogy ez lehetséges lenne.



S eljött a várva várt nap, s a Csodalámpa Dzsinnje tényleg elhozta Józsinak a laptopot. A boldogságtól először meg sem tudott szólalni! Kívánjuk, hogy sok örömöd legyen a laptop használatakor, s sok jó sütireceptet tölts le a netről.

Köszönjük a Szerencsejáték Zrt. támogatását!

Robi nyitott, közvetlen, barátságos nagyfiú, aki már pár napja ismét a Tűzoltó utcai Klinikán feküdt. Anyukája „közreműködésével”teljesen váratlanul érkeztem a kórterembe.

Robi nagyon elcsodálkozott, meglepetésében először nem is jutott szóhoz, majd mosolyogva vette kézbe ajándékát, az első saját X-BOX konzolját, e pillanatot egy fotóval meg is örökítettem. A játék nem volt ismeretlen Robinak, mert a barátainál már sokszor játszott vele, így a beüzemeléssel otthon már nem lesz gond. Mostantól Robi is áthívhatja őket és indulhat a móka.

Robi, mielőbb gyógyulj meg, és mindig őrizd meg vidám mosolyodat!

Köszönjük a Szerencsejáték Zrt. támogatását, amellyel nagy örömet szereztek.

Lilla hosszú hónapok óta kórházban fekszik. A kívánsága egy laptop volt, amin lehetősége van a kórházi kezelések alatt filmet nézni, zenét hallgatni, internetezni és az osztálytársakkal tartani a kapcsolatot.

Az ajándék átadásakor is kórházban tartózkodott. A laptopot meglátva nagyon megörült az ajándéknak, és azonnal be is kapcsolta. A 10 éves kicsi lány öröme határtalan volt, amikor használatba vette élete első saját laptopját.

Köszönjük a Parafix Hungaria Kft. támogatását!!

A 4 éves, kecskeméti Klaudiát álmából ébresztettük a hírrel: a ház előtt várjuk, hogy átvegye a gyönyörű biciklijét. A kis kétkerekűt sok keresgélés után sikerült beszerezni a támogatónak, hogy az a kis Klaudia minden vágyát kielégítse.

Nagy izgalommal vártuk a kislányt és már előre tudtuk milyen nagy lesz a boldogság.

De aztán… az álmából ébresztett Klaudiának - aki szorosan ölelte anyukáját - először csak a gyönyörű szemeiben bujkáló mosoly jelezte… tetszik, naná, hogy tetszik, de aztán, egy kis idő elteltével elengedte az anyukája nyakát és birtokba vette a csodajárgányt.

Kívánjuk, hogy sok öröme teljék benne!

A támogató Nagy Nikolettnek és párjának köszönjük azt az emberséget, jóságot, szeretetet,
amellyel azon fáradoztak, hogy egy gyereket boldoggá tegyenek.

/ 3

Eszter kívánsága egy igazi, szép pónicikli volt.
Izgatottan várta, mikor érkezik meg a lovacska hozzá, amin nem csak otthon nyargalhat fel és le a szobájában, hanem alkalomadtán álmában is elrepülhet kedvenc meséjének színhelyére.

Eszti és családja 2014. május 9-én meghívást kapott a Britannica Nemzetközi Iskola heti találkozójára, melyen közel 200 diák vett részt.

Kezdetben azt hitte, hogy az iskolát mutatják meg neki, ám amikor felcsendült a neve a rendezvényen, kezdett gyanús lenni neki a dolog.

/ 5

Az iskola néhány diákja boldogan húzta elő a lovacskát tartalmazó dobozt a függöny mögül.
Természetesen a kicsomagolásnál is segítettek. A lovacska vidáman nyerített, ahogy meglátta kisgazdáját, alig várta, hogy Eszti felpattanjon rá.

Reméljük, hogy az ajándék segít mielőbb meggyógyulnod és sokáig örömet találsz a lovacskában.

Köszönjük a Britannica Nemzetközi Iskola diákjainak, tanáraiknak és szüleiknek, hogy segítettek a kívánság teljesítésében.

Főszereplő lett a csodalámpás Zsófiból, ha csak egy jelent erejéig is, de egy igazi sorozatban, a Jóban Rosszban egyik epizódjában. Zsófi azt kérte a Csodalámpától: szeretne elmenni egy forgatásra és ott a színészekkel találkozni.

Zsófi egy éve nem jár iskolába, a kezeléseken kívül minden idejét otthon tölti, így sokat tévézik, a Jóban, Rosszban epizódjait pedig ki nem hagyná, ezért a sorozat szereplőinek szinte minden lépését ismeri. Mivel Nyíregyházán laknak, szinte elképzelhetetlen, hogy az utcán összefusson bármelyik szereplővel, pedig jó néhány a kedvence. Így azt kérte a Csodalámpától, szeretne megnézni egy forgatást, ahol találkozhat a színészekkel. Nagyon hosszú idő eltelt, mire sikerült megszervezni, hiszen Zsófi Debrecenbe jár kezelésekre, s azt is figyelembe kellett venni, hogy csak a korának megfelelő jelenetek forgatásán lehet ott. Így azután végre eljött az a kicsit esős, kicsit borongós májusi nap, amikor bemehettünk a Csillagvirág Klinikára. Ujvári Barbara már ismerősként fogadott bennünket, hiszen a stúdióba az elmúlt években immár a negyedik gyermeket vittük el.

Zsófit már várták a színészek, s örömmel vették körbe. Madár Veronika sokat mesélt a jelenetekről, Boronits Gábor és Gesztesi Máté autogramot adott, Szabó Zsófival közös kép készült, Legerszki Krisztina pedig izgatottan várta már Zsófit, ahogy elmondta, neki is jóleső érzés, hogy örömet szerezhet egy kislánynak a találkozással. Ott volt Elvira nővér is, azaz Juhász Adrienne, aki megmutatta a sminkszobát, az öltözőket, s végre eljutottunk a forgatás színhelyére is, a klinika előterébe, ahol a jelenet többi színészével is beszélgethettünk.

S hogy a csodát még lehet fokozni? Igen, Zsófi egy jelenetben főszereplő lehetett, amint édesanyjával együtt elköszönnek a doktornőtől, azaz Végh Judittól. Az epizódot 3 hónappal később, egy szeptemberi adásban láthatjuk mi is.

S bár kint folyamatosan esett az eső, bent a sok izgalmas látnivalótól és a hihetetlen élményektől Zsófi csak mosolygott és mosolygott, s alig akart elköszönni az őt körülvevő színészektől.

Köszönjük Ujvári Barbarának az ismételt szervezést, a Jóban Rosszban stábjának a szeretetteljes fogadtatást,
Kubinszky Péter rendezőnek pedig, hogy Zsófinak adta a „főszerepet”.

/ 4

Felkai Márta
kívánság-koordinátor
Budapest, 2014.05.14.

A 11 éves Zoli, miután megtudta, hogy kívánhat egyet a Csodalámpa dzsinnjétől, nem sokáig kellett töprengenie azon, hogy mit is kérhetne. Beszélgetésünk során hamar kiderült, hogy egy igazi férfival van dolgom, ezért nem lepett meg, mikor a kezembe adott cetlin, amire kívánságát írta, ez állt: távirányítós German Tiger Tank.

A kívánság hamar teljesült, és amikor Zoli megkapta az ajándékot, a hihetetlen boldogság mellett igazi szakértelem is látszott rajta. Kívülről fújta a különböző tankok nevét, és a Tigris Tankot is nagyon hamar összerakta.

A 11 éves nagyfiú betegsége miatt nem sportolhat, de abban biztos vagyok, hogy ezzel a "járgánnyal" sok-sok kört fog megtenni.

Köszönjük a P3Modell Webáruház által felajánlott ajándékot!
Külön köszönet a gyors és szakszerű segítségér Ferenczi Balázsnak, így mi is eligazodtunk a tankok világában!

Szverle Viki
kívánság-koordinátor
2014.04.04.

Eszter nagyon megörült, amikor megtudta, hogy kívánhat valamit a Csodalámpa Alapítványtól, és kívánsága nálunk, támogatóink segítségével meg is valósulhat.

A kislány sok kezelésen és kórházban töltött napon van már túl a Heim Pál Kórházban betegsége miatt. Minden vágya egy TABLET volt. Nagy izgalommal és várakozással teli nap volt Eszter életében az ajándékátvétel napja.

Örömmel és lelkesedéssel fogta kezébe a várva várt tabletet és persze a lila tokot, őszinte boldogságának mindannyian örültünk. Határozott, hozzáértő mozdulatokkal készítette vele első fotóit a kórház kedves nővéreiről és kezelőorvosáról.

Köszönjük magánadományozónk ismételt támogatását!

Patrik súlyos beteg kisfiú, akinek egyik kedvenc elfoglaltsága a számítógépezés.
Ezért lett a kívánsága egy laptop, amit a kórházi kezelések alkalmával is magával tud hozni és játszhat, tanulhat rajta.

Kívánsága egyik kardiológiai ellenőrzés alkalmával teljesült. Patrik csak azt nem értette, hogy ha minden vizsgálaton túl van, akkor miért kell még feljönnie a III. emeletre.

A liftből kilépve, amikor meglátott és kicsit később a kezemben lévő táskát is megpillantotta, a nagy szemei még jobban kikerekedtek a meglepetéstől és az örömtől.

Boldogan vette át a laptopot, mivel teljesült a kívánsága!

Köszönjük Riskó Csilla magántámogatónk felajánlását!