Újabb két csodalámpás gyereknek sikerült támogatóink jóvoltából életre szóló élményt szereznünk.
Benett és Csilla bár korábban nem ismerte egymást, mégis sok minden összekötötte őket. Mindketten arra vágytak, hogy fürödhessenek a tengerben, emellett a híres Siam víziparkot és a még híresebb Loro Parque fantasztikus állatkertjét is megnézhessék.

Ebből az „egyenletből” következett, hogy Tenerifére kell utazzanak, ugyanis itt található a két park és a sziget partját az Atlanti óceán mossa. Ráadásul itt a tengerparti homok sötétszürke, majdnem fekete, ugyanis a sziget vulkáni eredetű és a parti homok a szél és víz által erodált vulkáni hamuból, salakból, lávából lett.

A Liszt Ferenc repülőtéren találkoztunk az indulás napján a gyerekekkel és szüleikkel, Róberttel és Csillával. Gyors ismerkedés után a Wizz Air munkatársa kalauzolásával feladtuk a poggyászunkat. Egyik útitársunk sem repült még, számukra minden új volt, a biztonsági ellenőrzéstől a terminál csábító boltjaiig, nem is szólva a pilótafülke mások számára zárt világáról.

A hatórás repülőút hosszúnak tűnt, de a Wizzair kollégái egész úton kényeztettek minket, így gyorsan repült az idő. A leszállás után a pálmafák és kaktuszok látványa elsöpörte az izgalmakat és a fáradtságot. Alig foglaltuk el a szobákat a Palm Beach Club Hotelben, Csilla és Benett számára muszáj volt közelről is megnézni a tengert. Másnap persze a gyerekek közelebbi ismeretségbe kerültek az Atlanti óceán 22 fokos vizével a szürkés, itt-ott szinte fekete fövennyel, ami a lubickolás után is igen ragaszkodónak bizonyult…

Kedden reggel autóba pattantunk és irány a Loro park. Ez egész napos program volt, tekintve, hogy bő 80 kilométert kellett odáig vezetni, jelentős részben komoly szerpentinen és kis falvakon keresztül, a park ugyanis a sziget másik, északi, jóval csapadékosabb oldalán van.

Hogy mi mindent lehet ott látni? Delfinshow, fókashow, orca show, papagájshow, hogy csak a legnagyobb attrakciókat említsük, de van igazi lombkoronasétány szabadon repkedő színpompás papagájokkal, trópusi dzsungel, leopárd, csimpánz és gorilla, kaktuszerdő, egy sarkvidéki sötétségű „akváriumfélében” pingvinek és lundák, egy másikban korallok, sok-sok bohóchallal…

Természetesen valamennyi fő attrakciót megnéztük és szerencsénk volt, mert az orca-k nem locsoltak le bennünket. A delfinek fantasztikusan ügyesek és okosak voltak, a fókák szintén.
Pompás nap volt, gyorsan eltelt.

/ 14

Szerdán, ismét lubickolás, napozás, vásárlás, pihenés, erőgyűjtés a Siam Parkhoz. Eredetileg kirándulást terveztünk a sziget közepén magasodó 3700 m-es El Teide vulkánhoz, de a tenger és a nap csábítóbbnak bizonyult.
Csütörtökön jött a vízipark. Ez pár száz méterre volt a szállodánktól, így gyalog mentünk. Sajnos itt nagyon nagy volt a tömeg, minden csúszdánál várni kellett, de így is különleges élmény volt a park riasztóan meredek és hosszú csúszdáival.

Péntek reggel még gyorsan megnéztünk egy fantasztikus banánültetvényt, azután leadtuk a bérautót és repültünk haza. Odafelé Benett papája csodálkozott, mennyire eseménytelen volt a repülés, visszafelé azonban átrepültünk egy viharzónán, és a levegő bizony eléggé göröngyösnek bizonyult, nem is szólva a kint csapkodó villámokról.

Csilla és Benett mindketten azt mondták, hogy életük legszebb és talán egyik legmaradandóbb élménye volt ez az út. Nem is hitték, hogy valóra válhat vágyuk.
Mi pedig 20 év után is hisszük, tudjuk, hogy csodák pedig vannak és ezek gyógyítanak!