Van, akinek már jött a Mikulás! Ő Petra, a 10 éves nagylány, aki azon gyermekek közé tartozik, akik már nagyon-nagyon fiatalon, néhány éves korukban megismerkednek, és beleszeretnek a számítógép kezelésébe, és annak rejtelmeibe.

Tehát nem ez az első gép, amit most kapott, ez már a második lesz, amit „nyúzhat”. Elromlott ugyanis a régi, ezt sikerült lecserélni a Csodalámpa Alapítvány segítségével.

Nagy volt az öröm, jött az egész család, és egy kis budapesti kirándulással egybekötve vitték haza az új szerzeményt.

A számítógép a adománya. Petra nevében is köszönjük!

Janiék az év utolsó ellenőrzésére jöttek a klinikára és nem is sejtettek semmit a meglepetésről. A doktornője volt a Dzsini cinkostársa és segítője.

Nehezen, de sikerült megtalálnom őket a klinika épületében és átadni a meglepetés ajándékot, a számítógépet. Nagy boldogság volt, mert egyik jó dolog történt velük a másik után ezen a napon.

Jani szerényen mosolygott, de mosolya mindent elárult, hogy milyen váratlanul érte az ajándékozás.

A számítógép a adománya. János nevében is köszönjük!

Ivett hónapok óta kórházban van, betegsége miatt nagyon legyöngült, most jöhetett csak ki a játszószobába. Nagyon boldog volt, pedig akkor még nem is sejtette, hogy még egy meglepetés is lesz.

Mint minden nap, ma is megkérdezte, mikor kapja meg a babát. Mint mindig, ma is azt mondtam, biztos hamarosan megkapod.

Délutánra valóra is vált az álom - egy gyönyörű, síró, gőgicsélő, evő, ivó, pisilős babát kapott. Hozzá divatos babaruhákat, pelenkát, cumisüveget, bilit, egyszóval mindent, ami egy baba ellátásához szükséges.

Ivett az orvosok és nővérek gyűrűjében boldogan nevetett azon, hogy mindenki az ő babájával van elfoglalva.

Bizony komoly fejtörést okozott, hogy rájöjjünk, hogyan jönnek a könnyek a baba szeméből, hogyan tud pisilni...stb. Sőt amikor felfedeztük, hogy amit popsi törlőnek néztünk, valójában babaétel...

Elláttuk a babaápoláshoz szükséges tanácsokkal, aztán hagytuk hagy gondozza kedvére újdonsült babáját. Ivett elégedett arcára nézve ismét Csoda közelbe kerültünk!




Lengyel Andrea
kívánság-koordinátor
2008-10-25

/ 3

Fecó régi ismerősként fogadott, amikor bementem a kórterembe, hiszen nagyon szereti a meséket és szinte minden csodalámpás mesedélutánon a "fő helyen" ül.

Édesanyjával ma érkeztek vissza a Tűzoltó utcai klinikára újabb kezelésre, és ettől nem volt túl jó kedve. Elkezdtünk beszélgetni és mikor elárultam neki, hogy ma én vagyok a dzsinn, aki elhozta neki, amit kért a Csodalámpától, kis keze ökölbe szorult az izgalomtól.

Kérte, hogy én nyissam ki a táskát, amiből elővarázsoltuk a nagyon vágyott ajándékot. Fecó csak mosolygott zavarában, de mikor kezébe adtam a laptopot, értelmes szemecskéi könnybe lábadtak és szinte riadtan nézett felváltva hol az édesanyjára, hol pedig rám.

Még akkor sem hitte igazán, hogy ez a csodás ajándék az övé, mikor kis szobatársai megtapsolták és együtt örültek vele. Könnyeit előlünk elrejtve átölelte édesanyját, majd kis idő után szobatársával máris elkezdték üzembe helyezni az igazi kincset.

Fecóka, szívből kívánunk neked mielőbbi teljes gyógyulást és sok-sok örömöt a laptop használatában!

Sipos Zsuzsanna kívánság-koordinátor
2008.december 08.

A kívánságot az támogatásával teljesítettük. Ferenc nevében is köszönjük!

Középiskolában tanul és gitározik. Először vagy két éve hallotta meg egy Jackson gitár hangját, s teljesen beleszerelmesedett.

A kórházban, amikor Mété bent feküdt, beszélgettünk a Csodalámpáról. Nagyon szerényen mondta el az ő nagy álmát.
Egy Jackson gitárt szeretett volna kapni, de igazából nem hitte el, hogy álma egyszer valóra is válik.
Máté jól feladta nekünk a leckét! Nem volt könnyü megszerezni a különleges formájú és hangzású gitárt.

De végre eljött a várva várt nap! Máté édesanyját az átadás előtti napon értesítettük, s kértük legyen meglepetés Máté számára a gitár átadása. Úgy is lett!

Máté nem akarta elhinni, hogy tulajdonosa lehet egy ilyen gyönyörű, fekete színű hangszernek. Szólni sem tudott meglepetésében és határtalan örömében. Azonnal hozta az erősítőt és kipróbálta új ajándékát, s úgy tűnt többé le sem akarja tenni. Édesanyja szerint azzal is fog aludni!!:))

Máté nagyon profin játszik a gitárján, ezt mondta a hozzáértő gitártanár, akivel együtt pengették a húrokat, játszották az akkordokat, az ott lévők nagy örömére. A finom tortát, - amit természetesen gitár alakúra sütöttek - is megkóstoltuk.

Úgy gondoljuk, jó kezekben lesz ez a gyönyörű hangszer, s kívánjuk Máté, hogy amikor játszol rajta, felejtsd el minden gondodat, bajodat, és csak a zenével foglalkozz!

Hiszen tudnod kell, hogy "Az emberi élet keresztjei olyanok, mint a kottában a keresztek: F e l e m e l n e k !"

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Máté nevében is köszönjük!

Julcsi régi álma, hogy legyen egy laptopja. Anyukája már meg is beszélte a tanárbácsival az interaktív óra lehetőségét.

Az ajándékozás egy hétfői napra esett, ami egyrészről szomorú volt, mivel Julcsinak a klinikán kellett maradnia, másrészről a bánatát hamar feledtette az új laptop.

Igazán boldogan csomagolta ki és állította össze a gépet. A szomszéd szobából később átjött betegtársának testvére és beállította a vezeték nélküli internetet.

"Most már biztos nem fogok unatkozni!" -mondta Julcsi nagy, mosolygós szemekkel.

Dubicsányba, ebbe a kis borsodi faluba ma érkezett a Mikulás. Igaz, egy nap késéssel, mint ahogy az várható lenne, de Bernadettet ez cseppet sem bántotta.

Sőt kifejezetten örült neki, hogy falujában a Mikulás- ünnepségre csak 7-én délután kerül sor, mert így már az új fényképezőgépével sikerül megörökítenie ezeket a nagyszerű pillanatokat.



Köszönjük magánadományozónk nagylelkű felajánlását!




Dobó Gábor
kívánság-koordinátor
Dubicsány, 2008.12.07.

Alex szeretett volna egy olyan laptopot, amin játszani tudna, és ha sokáig kórházban van, oda is be tudná vinni. Ami könnyű, kis helyen elfér.

Alex igazi gyerek még, ezért gyereklaptopot kért, de nem igazán hitte, hogy meg is kapja...
Aztán eljött a várva várt nap!

Alex és édesanyja bejöttek a kórházba, és a kisfiú nagy örömére átvehette kívánsága olyan régen áhított tárgyát.
Mosolygós arca elárulta nagy-nagy örömét.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Köszönjük!

A távirányítós vasút beszerzésére komoly szervezkedés indult, ebben nagy segítségünkre volt a Régió játékbolt csapata, akiken keresztül hozzájuthattunk a játékhoz. Több modell közül kellett választani - elég nagy fejtörést okozott, melyik lenne az, amire Laci gondolt - majd egyet kiválasztottunk.

A Tűzoltó utcai klinikán már az egész család várta, hogy megérkezzünk. A hatalmas doboz pillanatok alatt kinyílt, és apu segítségével már épültek is a vágányok, összeszerelődött a távirányító.

Közben Laci nézegette a mozdonyt, és a vasúti kocsikat. Épp ezt néztem ki! - kiáltott fel boldogan. Anyukája magyarázta el, hogy egy kiállításon látta Laci ezt a mozdonyt, és valóban, pontosan ebbe a modellbe szeretett bele… ennyit a dzsinnek mindentudásáról!

Laci annyira boldog volt, örömében nyomkodta a távirányítót - ezzel egy kis felfordulást okozott a vasúti forgalomban, de szerencsére minden kiküszöbölhető volt, a vonat gördült a síneken, és Laci nagyon röpködött.

Szép esténk volt.



Titkos Rita és Flandera Tünde
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2008-10-14

Kristóf kívánságára egy "sárkányos", DRAGON feliratú elektromos quad-ot vásárolt a Csodalámpa Alapítvány.

A járgány mellé alig fértünk be az autóba Dr. Kapás Ferenccel (édesapámmal), de végül épségben elszállítottuk Madaras településre, ahol a központtól távoli utca távoli házikójában él Kristóf családja.

A felnőttek almás sütivel, Kristóf pedig "Pont ilyet akartam!" -kiáltással, szeretettel fogadtak bennünket. A négyéves fiú édesapja volt segítségünkre a quad összeszerelésében, beüzemelésében.

Amíg vártuk, hogy az akkumulátor töltődjön, Kristóffal beszélgettünk. Elmesélte, mi mindent szokott játszani: szereti a cápás biciklijét és imádja a számítógépes játékokat.

Végül kivihettük a ház elé az útra kész gyermekquadot, amelyet Kristóf meglepően ügyesen vezetett. Néhány kör után a jószívű fiú nagyszülei lábánál leszállt a járgányról és azt kiáltotta a vadonatúj quad-ra mutatva: "Papa, te is próbáld ki!".

Köszönjük a kedves fogadtatást!

/ 3

Csodaszép, verőfényes, meglepően enyhe nap volt november 4-e. Nem csak azért, mert igazi ritkaság ilyenkor ez az időjárás, hanem azért, mert egy hároméves kislány mosolya is beragyogta ezt a napot.

Kinga olyan türelemmel nézte végig a kis jármű összeszerelését, ami nem jellemző a három évesekre. Ezután pedig elég a képekre nézni, hogy milyen örömmel vette birtokába a piros quadot és milyen boldogan „száguldozott” vele az udvaron.

Néhány perc alatt meg is tanulta a járművezetés rejtelmeit és nekem azt is elmondta, hogy kistestvére is felülhet majd a járgányra.

Nemcsak Kingának és családjának marad emlékezetes ez a szép, késő őszi nap, hanem nekem is, mert ez a kislány példát mutatott a felnőtteknek viselkedésével.

Sok örömet, jó egészséget és hosszú életet kívánok neked Kinga!

Czakóné Bálint Judit
önkéntes
2008-11-04

/ 3

Kincső vágya néhány számítógépes játék volt, amelyekkel a kórházi tartózkodás alatt, illetve majd otthon is játszhat.

Szerencsére sikerült megtalálni azokat, amiknek igazán örült, és átadhattuk a kezelés utolsó napján. Már nagyon várta, hogy otthon apa segítségével feltelepítsék a gépre, és kipróbálhassa őket.

Boldog és önfeledt szórakozást kívánunk az új játékokkal!

Köszönjük a felajánló segítségét.





Titkos Rita és Flandera Tünde
kívánság-koordinátorok
2008-10-14

A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona a XII. kerület egyik leggyönyörűbb helyén található, azonban mindez nem igen érdekli azokat a gyerekeket, akik itt töltik hétköznapjaikat, vagy éppen életük minden egyes napját.

Szilveszter is a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonának kis lakója, azonban ő sajnos abban a helyzetben van, hogy neki ez az otthona és a családja is egyben.

A súlyosan beteg kisfiút is az októberi hosszú hétvége előtt kerestem fel, annak reményében, hogy a számára hozott fajátékok olyan örömet okoznak neki, amely segít számára az idő boldogabb eltöltésében.

Anna nővér az otthon vezetője és egyben a gyermek gyámja volt jelen a találkozón, amikor a játékokat átadtuk.

Az életét tolókocsiban töltő gyermek a színes játékokat csodálkozva nézte, ujjaival barátkozott velük. Végigtapogatta sorban az ismerős és ismeretlen formákat, szemével vizsgálgatta őket és próbálta megérteni, hogy ezek már az övéi.

Remélem, hogy a jövőben, amikor a színes kisvasút fut a sínen, Szilveszter is el tud felejtkezni legalább egy kis időre a betegségéről…

A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona a XII. kerület egyik leggyönyörűbb helyén található, azonban mindez nem igen érdekli azokat a gyerekeket, akik itt töltik hétköznapjaikat, vagy éppen életük minden egyes napját.

Dávid egy csodálatosan kifejező szemű gyermek, aki tolókocsiban tölti mindennapjait és egyetlen öröme, amikor nővére hazaviszi őt. Náluk egész nap játszhat a gyerekekkel és számítógépezhet.

A számára oly fontos kézi számítógépes játék átadására az októberi hosszú hétvége előtt került sor, amikor már a hazatérés lázában égett az otthon minden kis lakója, így Dávid is izgatott és reménykedő volt, hogy hosszú idő után végre őt is elviszik.

Az átadásban Anna nővér, az otthon igazgatónője segített, a gyermekek legalaposabb ismerője. Így sikerült is a kisfiút meglepni azzal a PSP-vel, ami csak az övé, és ami mindig vele lehet. Dávid először nem is akart hinni a szemének, amikor meglátta az ajándékot, de amikor valóban elhitte, hogy ez az övé, rögtön birtokba is vette. Nem is nyugodott addig, amíg el nem indult rajta az első játék.

És onnantól kezdve megszűnt körülötte a világ, és annak minden baja…

A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona a XII. kerület egyik leggyönyörűbb helyén található, azonban mindez nem igen érdekli azokat a gyerekeket, akik itt töltik hétköznapjaikat, vagy éppen életük minden egyes napját.

Dávid egy csodálatosan kifejező szemű gyermek, aki tolókocsiban tölti mindennapjait és egyetlen öröme, amikor nővére hazaviszi őt. Náluk egész nap játszhat a gyerekekkel és számítógépezhet.

A számára oly fontos kézi számítógépes játék átadására az októberi hosszú hétvége előtt került sor, amikor már a hazatérés lázában égett az otthon minden kis lakója, így Dávid is izgatott és reménykedő volt, hogy hosszú idő után végre őt is elviszik.

Az átadásban Anna nővér, az otthon igazgatónője segített, a gyermekek legalaposabb ismerője. Így sikerült is a kisfiút meglepni azzal a PSP-vel, ami csak az övé, és ami mindig vele lehet. Dávid először nem is akart hinni a szemének, amikor meglátta az ajándékot, de amikor valóban elhitte, hogy ez az övé, rögtön birtokba is vette. Nem is nyugodott addig, amíg el nem indult rajta az első játék.

És onnantól kezdve megszűnt körülötte a világ, és annak minden baja…

Amikor bementünk a kórházi osztályra, nagyon megörültek nekünk az ott dolgozók. Bence kezelőorvosa is épp ott volt a kórterem előtt.

Amikor bekopogtunk, a 17 éves fiatalemberhez, éppen "lecsöpögött " az infúziós kezelése.

Nagyon meglepődött, hogy meglátogattuk, és elhoztuk számára azt, amire olyan régen vágyott már. Először el sem hitte, hogy az, ami vele történik, mind igaz!

Ahogy körülnéztünk, a kórházi szobában csupa mosolygó, csillogó szemű, boldog embert láttunk. Mindenki, a főorvosnő, a nővérek, az édesanya, a nagymama és mi, a négy önkéntes együtt örültünk Bence örömének.



Kedves Bence!
Mindannyian szívből kívánjuk, hogy sok- sok örömöd legyen a laptopodban, szerezzen neked számtalan boldog órát a használata.




Tatárné Csonka Zsuzsanna régióvezető
Bónis Tamás, Kónya Tímea és Simon Bea önkéntesek
Miskolc, 2008.11.10.

Nem volt egyszerű az ajándék házhozszállítása, de köszönet Scheer Ottónak, aki azzal támogatott minket, hogy költségmentesen elszállította erre a nagy távolságra, nem is egyszer, hanem két részletben az ajándékot.

Zsófika ugyanis egy emeletes ágyat szeretett volna, kis szekrénnyel.

A kislányt otthon dializálja az édesanyja, így rengeteg időt tölt a gyermek az ágyban. A kis házukban nincs nagy hely, ezért az emeletes ágy több szabad teret hagy a három kisgyermek számára. A kis szekrény is nagyon praktikus, és belefér Zsófika holmija, a tetején pedig majd a játékai sorakoznak.
A kislány mosolya mindent elmondott, kifejezte örömét.

Zsófi! Reméljük, nagyon kényelmes az új ágyad, és felejthetetlen szép álmokat élsz át benne.

Bezdánné Végh Tünde, Bátaszéki Anikó és Szabó László
kívánság-koordinátorok
Lánycsók, 2008.10.21.

/ 3

Dávid nem sejtett semmit, amikor anyukája lejött hozzánk a parkolóba, hogy segítsen felvinni a számítógépet.

A nagyfiú, mikor meglátott minket, szinte alig szólt, csak valami mérhetetlen boldogság sugárzott róla, amint átadtuk neki régóta vágyott ajándékát, a számítógépet.

Azonnal össze is szerelte nagy szakértelemmel, és ki is próbálta. Tetszett neki és folyamatosan mosolygott.

Reméljük sok öröme lesz a gépben, és nagy segítséget nyújt majd neki a tanulásban is.

Köszönjük a támogatását.

Bezdánné Végh Tünde és Szabó László
kívánság-koordinátorok
Szekszárd, 2008.10.18.

/ 4

Renáta rendszeresen jár a Tűzoltó utcába kezelésekre. Az ittlétek alkalmával, a gyerekekkel történt beszélgetések során tudta meg, hogy létezik egy Csodalámpa, amit ha megdörzsöl, teljesíti a kívánságát.

Nos, mit is kívánhatna egy mai 15 éves kislány mást, mint egy rózsaszín laptopot!

És valóban, megtörtént a varázslat, és egyszer csak jöttek a támogatók, a Mester Kiadótól, – és az óriás szatyor rejtekén ott bújt a hőn kívánt fantasztikusan gyönyörű rózsaszín laptop.

Drága kis Renáta, láttuk arcodon a boldog, elégedett mosolyt. Kívánjuk, hogy ez az önfeledt mosoly soha ne tűnjön el az arcodról, és segítsen hozzá a minél előbbi gyógyulásodhoz!



Köszönjük a Mester Kiadónak a támogatást és az önzetlen segítséget!





Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
2008.11.05.

Georgina kívánsága egy játék laptop készülék volt.

Georginát a kórterem forgataga biztosan feszélyezte és nagyon meg volt szeppenve, nehéz volt vele szót váltani.

Meghatottan fogadta az ajándékot és bizonyosan sok örömöt is fog lelni használatában.