Bár nem szokásom késni, bevallom, pár perccel a megbeszélt időpont után érkeztem abba a bevásárlóközpontba ahol Bogival és szüleivel volt randevúm. Hiába, a december már csak ilyen. Az ember fia-lánya lépten-nyomon Mikulásokba, rénszarvasokba, siető angyalokba botlik míg az útját járja.

Boglárkával hihetetlenül könnyű volt összebarátkozni. Még soha nem találkoztam ilyen csöpp kedves négy éves kislánnyal, aki a kölcsönös bemutatkozásunkat követő percben már az ölemben ül és mesél, csacsog, mosolygó szemekkel. Pedig igazából még azt sem tudja ki is vagyok valójában. Bogi Sopronból érkezett a kórház melletti bevásárlóközpontba és úgy tudja, a szokásos vizsgálatok, kellemetlenségek sora vár rá ma is. Pedig ez a nap más lesz - mi felnőttek már tudjuk. Míg sorra vesszük a fontosabbnál fontosabb témákat egyszer csak kopogtatnak Bogi jobb karjánál.
Addigra már sejti, hogy neki itt most valami meglepetésben lesz része. Meg is örül a könyökénél felbukkanó csokimikulásnak, hiszen neki ez is különlegességnek számít. Míg tovább cseverészünk arról, hogy kedvenc énekese L.L. Junior és hogy a lovakat is imádja azért sikerül kicsalnom belőle szíve egyik dédelgetett álmát is: Nagyon vágyna egy igazi számítógépre.

De hát számítógépet csak nem hozhattam neki, hiszen télikabátomon és egy aprócska dísztasakon túl más nincs nálam. Hajjaj...
Pedig hamarosan meggyőződünk róla, hogy a lezárt csomag bizony cincog. Ezt Bogi, Apa és Anya is megerősítik.

Bár a kis "csodalámpásom" bevallja, hogy ő bizony fél az egerektől nagy hősiesen belenyúl a táskába és egy fekete számítógépes egérke kerül a kezébe.
Az izgatottságnak innen már nincs határa. Kisietünk hát a parkolóba, ahol kocsim hátuljából előkerül maga a számítógép. Gyorsan átpakoljuk Bogiék autójába, hisz hosszú az út hazáig ahol este már szakemberek várják a családot, hogy összekötözzék a gépet a világhálóval.

Remélem, ha mostantól ha Boginak azt mondják a szülei, hogy Győrbe kell menni, felvillan benne az emlék szikrája és a remény is, hogy a kellemetlenségek mellett még rengeteg öröm és boldogság vár rá ebben a világban.

Miután búcsút veszünk egymástól és folytatom az utam, csak akkor veszem észre, hogy ismét késésben vagyok. Hát persze! Hogy ne lennék, de ki bánja! Egy fürtös, arany hajú, négy éves kis angyalkával töltöttem az elmúlt órámat.

Klaudia legnagyobb vágya az volt, hogy tanulhasson.

Amikor meghallottuk a kívánságot, hosszú percekig azt hittük, rosszul hallottunk, azonban Klaudia csillogó szeme és várakozással teli nézése elárulta, hogy tényleg ez a legfőbb vágya.

A nagylány betegsége miatt nem mehet közösségbe, csak otthon tanulhat.
Eddig az internet segítségével tanult, azonban ő arra vágyott, hogy rendszeresen vizsgázhasson, bebizonyíthassa, hogy lesz ami lesz, ő leérettségizik.
Szüleivel együtt azt is kitalálta, hogy emelt szinten számítástechnikát is tanul, mert ez különösen érdekli, sőt hosszútávon ez még hivatásnak is megfelelő lehet számára.

Zalaapáti környékén kevés gimnázium van, mi a hévízi Polgármesteri Hivatal Oktatási osztályának a vezetőjével, Szántó úrral megkerestük a hévízi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettesét, Nagy Boldizsár urat és segítséget kértünk.
Nagy úr nagyon segítőkész volt, a találkozó utáni második napon már vissza is hívott minket és elmesélte, hogy a tanári kar nagy része vállalta, hogy rendszeresen meglátogatja és tanítja Klaudiát.

Zárószóként idézni szeretnénk Klaudia e-mailjét:

Köszönjük a segítséget a hévízi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójának és tanárainak, valamint a Neo Interactive Kft-nek, akik huzamosabb időn keresztül finanszírozzák az oktatást.

Szabina 1,5 éve esett át egy májtranszplantációs műtéten és jelenleg sajnos még nem tud iskolába járni.
Tavaly magántanár járt hozzá, idén már hetente egyszer be tud menni az iskolába.

A régen vágyott laptop segítségével végre könnyebben fog tudni kapcsolatot tartani a társaival és kinyílik számára a világ is a ceglédi házból.

Szabina nagyon meglepődött, amikor megérkeztem, mert szülei csak fél órával előtte árulták el neki, hogy milyen meglepetésben lesz része.
Nagy volt az öröme!

A laptop a adománya. Szabina nevében is köszönjük!

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Eszter nevében is köszönjük!

/ 3

A kívánságot az és a támogatásával teljesítettük. Lili nevében is köszönjük!

A Csodalámpa Alapítvány támogatóinak köszönhetően három Borsod megyei fiúnak ebben az évben két nappal korábban jött el a karácsony.

Gyula, Viktor és Zoltán nem gondolták, hogy ez az ünnep ilyen meglepetéssel várja őket: 22-én este megérkezett hozzájuk kívánságuk tárgya: egy-egy X-Box, illetve PSP játékkonzol.
Az ajándék minden esetben óriási meglepetés volt, hiszen csak a szülők tudtak arról, hogy a kívánság "rajtaütésszerűen", 2-3 napon belül valóra válik.

Ezúton is köszönjük a támogatást Pukler Gábor úrnak, aki nem először segített már a Csodalámpának, és ezúttal Gyula kívánságát segített valóra váltani.

Jobbulást és jó szórakozást kívánunk a fiúknak.

Bence nagyon hosszú ideje már a kórházban volt. Állapota nem engedte, hogy ha csak egy kis időre is, de hazaengedjük. Apukája és testvérei a nagy távolság ellenére is minden hétvégén meglátogatták, hétközben pedig az anyukája gondoskodott róla nagyon nagy szeretettel és türelemmel.
Ennek ellenére egyre reménytelenné, apatikusabbá vált Bence.

Minden erőnkkel azon voltunk, hogy ebből visszahozzuk. Gyakran kérdezgettem, hogy ha volna egy nagy kívánsága a hazamenésen kívül, mi lenne az?
Meséltem neki a Csodalámpáról, de úgy ez nem nagyon érdekelte. Nem kért semmit és teljesen befelé fordult.

Aztán egyszer csak megtört a jég. Kettesben voltunk a szobában és úgy tűnt, hogy nem is nagyon figyel rám. Egyszercsak megszólalt:

- Tudom már! Egy csocsóasztalt szeretnék otthonra!

Kicsit meglepődtem az addig hallgatag gyermeken, de nagyon örültem.
Elmesélte azt is,hogy az ő családja nagyon szeret csocsózni és néhányszor az apukája a munkahelyéről kölcsön kapott egy ilyen játékot.

Akkor még nem lehetett tudni, hogy mikor mehet haza egyáltalán. Közben egyre jobban lett és már kis időt otthon is tölthetett. Aztán "meglepetésszerűen" felajánlottak egy csocsóasztalt az Alapítványnak...
Bence éppen hosszabb időre otthon lehetett, amikor az ajándék megérkezett.

/ 3

Érkezésünkkor - december 9-én - az addig fekvő gyermek, pillanatok alatt felsietett az emeletre, ahol a csocsóasztal állt ... az egyébként gyenge, nehezen mozgó Bence...
A család többi tagja és mi is csak siettünk utána. Mire felértem már mindenki a helyén volt és indult a nagy meccs. A golyó csak úgy repkedett. Anya és mi voltunk a szurkolók, néha,pedig labdaszedők.
Ott és akkor felhőtlen volt a családi boldogság. Nagy hangzavar és fel-fel törő kacagások kísérték a játékot.
Elmesélték, hogy másnap, vasárnap a nagyszülők jönnek, aztán majd valamelyik nap a barátok, osztálytársak egy nagy meccsre. Persze, ha Bence állapota engedi.
És engedi, mert hétfőn (10-én)jött kontroll vizsgálatra és meglepetésünkre nem romlott, hanem javult a vérvizsgálat eredménye.

Reméljük, hogy ez sokáig így is marad és egyre többet használhatja az ajándékát az otthonában. Hálás köszönet a felajánlónak és a Csodalámpának,hogy sikerült egy kisgyermek vágyát teljesíteni és talán ez által egészségi állapotán javítani.

Mielőbbi gyógyulást és sok sok felhőtlen játékot kívánunk Bencének!

Ezt a kívánságot is a segítségével teljesítettük. Bence nevében is köszönjük!

Brigi kontrol vizsgálatra érkezett, ahol sajnos éppen az derült ki, hogy kiújult a betegsége...
Legszívesebben sírt volna, olyan volt a tekintete.

Azért mégis csak sikerült mosolyt varázsolni az arcára, amikor előálltam a számítógéppel. Meglepődött és csak mosolygott.

Pár nappal később érkezett hozzánk a műtétre. Boldogan mesélte,hogy kipróbálták a gépet és az jól működik.
Sőt azt is elmesélte,hogy hamarosan internet elérhetősége is lesz. A nehéz időszak után otthon várja a számítógépe, ami által hamarosan kitágul a világ számára is.

Reméljük sok boldog órát töltesz majd a gép előtt és segítségedre lesz a sikeres érettségi letételében is. Teljes és végleges gyógyulást kívánunk neked!

A kívánságot az támogatásával teljesítettük. Imre nevében is köszönjük!

Dávidnak ismét kontrollvizsgálatra kellett jönnie Debrecenbe a Klinikára, ezért mi igyekeztünk Őt meglepni a várt számítógéppel.
Ha már kórházba kell jönnie újra, legalább próbáljunk egy kis örömöt, meglepetést okozni a vizsgálatok mellé. Dávid nagyon örült a Dzsini ajándékának.

Kívánjuk, hogy sok örömöd leld benne és sikerüljön sok-sok hasznos, érdekes dolgot megvalósítani a számítógéppel!

A kívánságot az támogatásával teljesítettük. Dávid nevében is köszönjük!

Bence kívánsága egy PSP volt, amivel sikerült otthon meglepnünk.
Anyukájával megbeszéltük, hogy érkezésünket tartsa titokban és legyen meglepetés az ajándék átadása.
Bence nagyon örült az új játéknak, miután megkapta azonnal próbálta "üzembe helyezni" és teljesen elmerült az új ajándékában.

Bence, kívánjuk, hogy használd sokáig, nagy örömmel az új PSP-t.

/ 5

Zsolti hosszú időt töltött nyár elejéig a klinikán.
Nagyon várta, hogy végre hazamehessen. Kissé türelmetlen volt, mert már minden megvolt ahhoz, hogy induljanak, nem értette mégis miért kell még mindig várni valamire.

Meglepettségét hatalmas öröm kísérte, mikor beállítottunk szobájába az ápolónők és orvosa társaságában átadni a hőn áhított számítógépet.

Felnézett és huncut mosollyal mondta: "AHA most már értem, hogy miért kellett ennyit várnom! De megérte!" Kistesója is nagyon örült és Zsolti ígérte, néha őt is odaengedi majd játszani a géphez.

A számítógép a adománya. Köszönjük!

Partik imád barkácsolni így nem csoda, hogy "igazi" szerszámkészletet kért.
Elgondolkodtunk, hogy vajon hol lehetne méltó körülmények között átadni egy barkácskészletet?!? Természetsen ott, ahol azokat használják, pl. egy építkezésen...

Az Autóker Holding Zrt. - az ország egyik legnagyobb ingatlanberuházó cége - készségesen állt rendelkezésünkre és lehetővé tette, hogy Patrik megnézhesse egyik éppen folyó fontos építkezésüket.

A barkácskészletet személyesen Aradi Ferenc, az Autóker Holding Zrt. lakóingatlan fejlesztési vezérigazgatója adta át Patriknak, oklevéllel, védősisakkal, majd körbe vezette a kisfiút az épülő Gozsdu Udvarban.

/ 3

Ezúton is köszönjük az Autóker Holding Zrt. vezetőinek és munkatársainak, köztük Aradi Ferenc vezérigazgató úrnak és Zimmermann Péter PR manager uraknak, hogy segítettek Patrik álmát valóra váltani.

Szandi lassan egy éve volt a kórház lakója, mikor teljesülhetett régi álma, a laptop.

Örömkönnyek közepette vette át a váratlan ajándékot, mely nagy segítséget nyújt neki a tanulásban, és az unalmas órák eltöltésében.

Sajnos édesanyja nem tud mindig vele lenni, mert Szandit négy testvére várja haza. Az örömteli eseményen Ábrahám doktornő volt jelen.

/ 3

Anett (11 éves, Balatonkeresztúr)

Dávid Christopher (7 éves, Vecsés)

Anett Balatonkeresztúrról, Christopher Vecsésről, Laci pedig Dombóvárról vághatott neki a nagy útnak, hogy átléphesse a Párizs melletti Disneylandben a csodák birodalmának kapuját.

Az egész nap egy varázslatos álomban telt el, az utakon szembejövő óriási Disney-figurák üdvözölték a kis magyar utazókat, akik kisvasúton bejárhatták az életnagyságú mesedíszletekből felépített világot.
A fantasztikus nap után még egy kis párizsi városnézésre is maradt idő.

A Depresszió együttes tagjainak nagyon köszönjük, hogy segítettek a kívánságteljesítésben.

Komoly titkolózás közepette érkeztünk a klinikára. Réka már nagyon várt bennünket, izgatottan kérdezte a nővérektől és orvosoktól, hogy mikor érkezünk a régen várt sírós babával és a babahordozóval!
Erre nem is kellett sokat várnia, hamarosan egy egész csapat gyűlt össze a szobája előtt: nővérek, orvosok és mi, a Csodalámpa csapata.

Réka hatalmas mosollyal fogadott bennünket.
Az ajándék átadása után azonnal nekilátott a kicsomagoláshoz. Rögtön átöltöztette, megfésülte, dajkálta az újdonsült babát, akit Lilinek nevezett el, és le sem tett a kezéből.

Nagyon jó volt látnunk, hogy örömet szerezhettünk Rékának!
Reméljük sokáig kedvét leli majd benne, és csupán egy kellemes élményként fog emlékezni a bent töltött időre!

Adrienn nagy izgalommal várta az ajándékát, ami egy sírós baba volt egy mutatós kis babakocsival. Azonnal bontogatni kezdte a nagy csomagot, ahogy megkapta.

Amíg a babakocsit az apukája összeállította, addig ő már birtokába is vette az újdonsült babát. Átöltöztette, dajkálta, majd végül beleültette az elkészült kocsiba.
Azóta is folyamatosan játszik vele és nagyon boldog, hogy ilyen szép játékot kapott.

Reméljük sok örömét leli benne!

A kívánság teljesítéshez nyújtott segítséget és rengeteg figyelmességet Fanny nevében is köszönjük a Hotel HetesHáz vezetőinek és munkatársainak, Tihanyi Sándor és Dobó Gábor önkénteseinknek.

Ismét csodát tettek azzal, hogy a 9 éves Réka kívánságát tudták teljesíteni.
Réka régi álma egy számítógép volt, melyet mostantól már magáénak tudhat. Amikor megkapta, először nem akarta elhinni. Megszeppenve állt és nem szólt semmit, de az öröm ott csillogott a szemeiben.